Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - ARATÓ GERGELY (MSZP):
2911 Miről szól tula jdonképpen az iskolaszerkezet szempontjából ez a törvényjavaslat? Arról, hogyan lehet a jelenlegi iskolaszerkezet kereteit nem megbontva, sőt azt lehetőség szerint megerősítve, válaszolni azokra az új kihívásokra, amelyek ma az oktatási rendszert érik. Had d említsek ebből kettőt. Az egyik az alapképességek kérdése. A jelenlévők többsége, és hozzá kell tennem, hogy emellett a Magyar Tudományos Akadémia véleménye is megerősíti azt, hogy itt vannak problémák. Többfajta vizsgálat van. Elfogadom azt, amit a képv iselő úr mond, hogy vannak ilyen vizsgálatok és olyan vizsgálatok, azonban mindenfajta vizsgálatnál erősebbek számomra a hétköznapi tapasztalatok, amelyek azt mutatják, hogy bizony az alapképességek elsajátításával gondok vannak. És ez nem azért van, mert az oktatási rendszer rossz. Nem azért van, mert a pedagóguskollégák felkészületlenek. Nem azért van, mert azok a módszerek, amelyeket alkalmaznak, eredendően hibásak lennének. Ez azért van, tisztelt képviselőtársaim, mert a világ megváltozott. Megváltozott az a környezet, ahol a családok, a gyerekek élnek. Megváltozott az a környezet, az a társadalom, amely körülveszi az iskolát. Ennek következménye az, hogy a régi módszerek, a régi iskolaszervezési módok nem mindig elégségesek arra, hogy az alapképességeke t megfelelő szinten kialakítsák. Ez egyébként nem magyar tapasztalat. Ha tanulmányozták, akkor tudhatják, hogy ezek a viták az Egyesült Államoktól Európa országainak többségéig az elmúlt években lezajlottak, és valamifajta változást eredményeztek. Van még egy fajta kihívás, ez pedig szintén a megváltozott világgal kapcsolatos, és tulajdonképpen az alapképességekkel. Olyan világban élünk, ahol a nyelvismeret és a számítógépes ismeret alapképességgé vált. Olyan világban élünk, ahol ezek nélkül az ismeretek né lkül nem lehet elindulni egy sikeres életpályán. Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet persze arról beszélni, hogy a Fideszkormány mennyit tett ezekben a dolgokban, és mennyi eredményt ért el. Azonban azt kell mondanom, hogy a számok ezt csak részben igazolják . Lehet persze jövőbelátással foglalkozni, és azt mondani, hogy ha még 4812 évet maradt volna ez a kormány - már az előző, az Orbánkormány, amelyet önök annyira kedvelnek , akkor micsoda csodák lettek volna. (Sági József: Így van!) Azonban az ifjúság h elyzetéről szóló jelentés 2001ről - ami, mint tudják, az önök utolsó teljes éve volt; remélem, jó hosszú ideig , tehát az erről az évről szóló jelentés azt mutatja, hogy az oktatási esélyegyelőség bizonybizony növekedett az oktatásban az önök kormányzás a alatt is. (Sic!) Ez azt mutatja tehát, hogy számos feladat van. Ez azt mutatja tehát, hogy szembe kell nézni ezekkel a kihívásokkal. Azt gondolom, hogy a törvényjavaslat ezekre a kihívásokra keres megoldást. Megoldást keres úgy, hogy az első és negyedik évfolyamon, tehát az első és negyedik évfolyam között erősíti az alapképességek kialakításának lehetőségét. A buktatásról szóló passzus elsősorban erről szól. Az a fajta passzus, ami előírja az iskola és a szülő egyetértését - meg kell mondanom Révész Mári usz képviselő úrnak, hogy az én tapasztalataim szerint ezt sokkal könnyebb megszerezni egyébként, mint ön gondolja; nagyon sok szülő van, aki felismeri ilyenkor ennek a fajta osztályismétlésnek, évismétlésnek a szükségességét , de ez a passzus arról szól, hogy az a gyerek, aki nem vagy más ritmusban sajátítja el ezeket az alapismereteket, esélyt kapjon arra, hogy anélkül, hogy az iskolai pályájában törés következne be, hogy a tanítójától, az osztályközösségéből kiszakítsák, módja legyen a felzárkózásra és a pótlásra. Ez a törvényjavaslat egyébként többletóraszámot is biztosít. Erről szól az 56. évfolyamon az alapkészségek megerősítésének időszaka. Az az óraszám, amely egyébként nem az évfolyam teljes egészét veszi igénybe, önök is említették, hogy ez csak egy része ennek az évfolyamnak, de igenis módot ad arra, hogy az 56. évfolyamon is folytatódjon az alapképességek megerősítése. Tudom, hogy ezt a szakrendszerű oktatás keretében is meg lehet tenni. Azonban, ha erre külön helyet teremtünk az órarendben, er re külön pedagógiai módszereket állítunk be, akkor ez eredményesebb, sikeresebb és főleg garantált lesz. Ilyen eszköz a 9. évfolyamon bevezetett nulladik felkészítő évfolyam, amely éppen a nyelvoktatás és számítógépes ismeretek elsajátítását szolgálja. Ily en eszköz az emelt szintű
