Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - ARNÓTH SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - PICHLER IMRE (MDF):
2902 Közoktatási Intézet megrendelésére a Szonda Ipsos által végzett kutatás tapasztalatai megerősítették a Tárki eredményeit. A vizsgálatból kiderült, hogy a megkérdezettek többsége elégedett az oktatással. 41 százalékuk sze rint az oktatás színvonala Magyarországon az elmúlt években javult, és csak 19 százaléka szerint romlott. A kutatási eredmények alapján az is szembetűnő, hogy a meghatározó oktatáspolitikai kérdéseket tekintve - iskolaszerkezet, tantervi szabályozás, pedag ógusbérek, felsőoktatás bővülése, a diákhitel bevezetése s a többi - viszonylagos egyetértés alakult ki a társadalomban, azaz a többség a megkezdett fejlesztések folytatására voksolt. A közoktatási törvény 1999. évi módosítása után ez a folyamat felgyorsul t, ami döntően annak volt köszönhető, hogy a minisztérium új vezetése az oktatásra mint teljes rendszerre vonatkoztatva fogalmazta meg fejlesztési célkitűzéseit. Ennek az oktatáspolitikának a kulcsfogalmai: a minőség, az esélyteremtés, a foglalkoztathatósá g és a rendszerelmélet. Az irányítási eszközök között a rendszerváltozás óta először kapott kiemelt szerepet a széles kört elérő tudatos szakmai kommunikáció. Az Orbánkormány hivatali idejében az ösztönzőrendszer erősítésének eredményeként ismét jelentőse n növekedett a közoktatási feladatok ellátására létrejött társulások száma. A polgári kormány ugyanakkor nem csupán az önkormányzatok együttműködését - és ezt hangsúlyozni szeretném , de a kistelepülések és különösen az 1100 fő alatti települések önálló i ntézményfenntartását is támogatta. A két eszköz egyidejű alkalmazására korábban is volt példa, de míg akkor ezek az összehangoltság hiánya miatt egymás hatását részben kioltották, most egymást erősítve jelentős előrelépést eredményeztek. Ennek oka, hogy ki stelepülési intézmények kiemelt támogatását csak abban az esetben biztosította az állam, ha ott a minőségi oktatás feltételeit garantálhatónak ítélte, a további feladatokat pedig társulás keretében látták el az önkormányzatok. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az óvodát, illetve az 14. évfolyamos iskolát a fenntartó önkormányzatok a korábbinál lényegesen nagyobb mértékű kiegészítő támogatásban részesítették. Amennyiben az 58. évfolyam oktatását közösen szervezték meg, ezz el a megoldással az állam támogatta, hogy kistelepüléseken is működjenek intézmények, ugyanakkor garantálta az ezekben folyó minőségi munka egyes feltételeit is. A 2003. évi költségvetés általánosságban sem biztosítja a 2002. szeptemberi bérintézkedés fede zetét, ugyanakkor a kistelepüléseket még nehezebb helyzetbe hozta azáltal, hogy a kiegészítő normatíva egyetlen fillérrel sem emelkedett. A költségvetésben eredetileg nem tervezték a társulások további kiemelt támogatását sem. Ez a megoldás valószínűsíti, hogy a Medgyessykormány a korábban létrehozott egyensúly fenntartása helyett kizárólag a társulások ösztönzésére, másként fogalmazva: körzetesítésre törekszik. Ezt a feltételezést erősítik azok a kormányzati nyilatkozatok is, amelyek a kistelepüléseken al acsony létszámmal működő óvodák és iskolák létjogosultságát kérdőjelezik meg. A 2003. évi költségvetés kedvezőtlen hatása főként a nagy intézményhálózatot működtető, illetve az egyéb bevételekkel gyakorlatilag nem rendelkező kistelepülési önkormányzatokat érinti. Az érettségi vizsga megújításáról való szakmai gondolkodás és vita is évtizedes múltra tekint vissza. A Hornkormány idején elindított szakmai fejlesztések az 1998as kormányváltást követően is folytatódtak, és széles körű szakmai konszenzus jött l étre a vizsga új tartalmát és funkcióját illetően. Az ennek alapján kidolgozott érettségi vizsgadokumentumok érvényesítik a kerettanterv képességfejlesztő irányát és új tartalmait. A vizsgafeladatok jellege kifejezi azt az erőteljes változást, ami az alkal mazott tudás, a problémamegoldás iránti igényben jelenik meg, a vizsgáztatás tervezett rendszere pedig lehetővé teszi az adott szerkezetű feladatsorok aktuális konkrét példákkal történő megjelenítését. Ilyen módon az érettségi mint vizsgahelyzet nem egysze rűen a megtanultak reprodukálása, hanem új helyzetekben történő alkalmazása lesz. A 2005től megújuló érettségi vizsga kétszintű, és az emelt szintű érettségi kiváltja majd a felsőoktatási felvételi vizsgát, az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi p edig egyúttal nyelvvizsgát is jelent majd. A 2002. évi választásokat követően a tárca új vezetése hosszú ideig
