Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
2895 Most is ugyanez a helyzet: egyáltalán nincs szinkronban a magyar iskolarendszerrel, iskolasze rkezettel az, ami ebben a törvényben szerepel. ELNÖK (Harrach Péter) : Lezsák Sándor képviselő úré a szó, MDFfrakció. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szabó Zoltán képviselőtársam arról beszélt lendületes felszólalásában, hogy mekkora társadalmi vita előzte meg a közoktatási törvény módosítását. Valóban, karácsony előtt megjelent az interneten ama változat, amely talán köszönő viszonyban maradt a mai változattal, de beszélő viszonyban kevésbé. És pontosan tudjuk, hogy ennek a há tterében milyen belső küzdelem történt a házon belül, a tárcán belül a szabad demokrata és a szocialista tárcavezetők, illetve képviselőtársak között. Meg kell hogy mondjam, számomra meglepetés volt az, hogy olyan társadalmi szervezetek, érdekvédelmi szerv ezetek, mint akár a PDSZ, de más egyesületek és megfontolt, több évtizedes munkássággal elismert neveléspedagógusok, történészek utasították el ezt az új változatot is, és ennek tulajdonképpen meghatározó részeit. Azt mondja Szabó Zoltán képviselőtársam, K arsai Péter egy gondolatát kicsit kificamítva, hogy tulajdonképpen itt a kistelepülések és a kis iskolák gondjait azzal fogja megoldani ez az oktatási törvénytervezet, módosítás, hogy lehetőséget teremt számukra a felzárkóztatásra. Én szeretném azért figy elmeztetni Szabó Zoltán képviselőtársamat arra, hogy igenis, kistelepülésen, kis iskolában is lehet jól tanítani, ott is vannak jó képességű diákok, ott is születnek ragyogó, nagyszerű felmérések; és lehet hátrányos helyzetben egy belvárosi iskola, mint ah ogy egy túlkényeztetett gyermek is hátrányos helyzetben van talán azzal a gyerekkel szemben, aki szegényebb környezetből, de nem ingerszegény környezetből jön. Szeretném elmondani azt is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , hogy ta lán az iskola... - akkor majd később folytatom. ELNÖK (Harrach Péter) : A következőnél. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Szabó Zoltán képviselő úr, MSZPfrakció. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képvis előház! Szeretném Révész Máriusz képviselő úr figyelmét felhívni arra, hogy egyfelől nem 199498 között történt a jól bevált, hagyományos és mindenki által nagyon szeretett 8+4es iskolaszerkezet felbomlása, mert ha a 8+4es iskolaszerkezet annyira közszer etetnek örvendett volna, akkor a szülők nem taposták volna egymás sarkát azért, hogy hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba írathassák a gyerekeiket. Márpedig ezek a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok bizony még a rendszerváltást megelőzően engedélyeztettek, és a rendszerváltás első kormánya idején, az Antallkormány idején indultak mérhetetlen burjánzásnak. Tehát nem igaz, képviselő úr, hogy a '94 és '98 közötti időszakban kezdődött az iskolaszerkezet felbomlása. Az sem igaz, hogy kimeneti pontot a nemzeti a laptanterv a 6. és a 10. évfolyam végén határozott meg: a 4., a 6., a 8. és a 10. évfolyam végére határozott meg olyan mérési pontokat, ahol a gyerek teljesítményét mérni kell, nem a 6.ra és a 10.re. Tehát még egyszer mondom, képviselő úr, vitatkozhatunk , így most már este hét óra után vélhetőleg elég kevesen követik a rádió hullámain keresztül a mi vitánkat, nem biztos, hogy
