Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
2891 részt vevők számá ra hosszabb tanévet megállapítani, mint az esetleg velük egy iskolába járó társaiknak. A törvényjavaslat az oktatási miniszter által kiadandó pedagógiai rendszer alkalmazásához köti a felzárkóztató oktatás későbbi megszervezését. Ez egyfelől a pedagógiai r endszer fogalmának pontatlan értelmezése: egy pedagógiai rendszer nem adható ki, legfeljebb egyes elemei. Másrészt a felzárkóztató oktatás nemzetközi és hazai gyakorlatát útkeresés és sokszínűség jellemzi. Nem szerencsés ezeket sémákba gyömöszölni, márpedi g a pedagógiai rendszer, amely miniszteri szinten az adott körben nevelés és oktatás valamennyi kérdését a tantervtől a pedagógustovábbképzésen át a mérésig egyetlen logika mentén szabályozni igyekszik, bénítóan hat. Ettől függetlenül a törvényben a minis zter rendelkezésére állnak mindazok a szabályozó és segítő eszközök, amellyel a felzárkóztató oktatást támogathatja. Néhány gondolat az itt folyó képzés értékeléséről. A felzárkóztató oktatás az alacsonyan iskolá zott fiatalok, fiatal felnőttek személyiségfejlesztését, szakmaelsajátítását, a fegyelmezett és eredményes munkavégzésre való képesség kialakítását célozza. Ma még ez a kör túl van a tanköteles koron, de néhány év múlva a helyzet megváltozik. A külföldi gy akorlat ezért nagyon helyesen nagyobb különbséget tesz a normál szakiskolának megfelelő oktatás és a felzárkóztatás között, mint idehaza tesszük ezt. A felzárkóztatásban részt vevő fiatalok teljesítményének minősítésében nem cél a normál szakiskolai oktatá s ötös értékelési skálája mögött húzódó teljesítménnyel való összehasonlíthatóság. A felzárkóztató oktatásnak a társadalom szempontjából egyedül lehetséges, reális, kitűzhető és elérhető célt kell szolgálnia, hogy a társadalom minden tagja képessé váljon a munkába állásra, önmaga eltartására, eredményes és tartós munkavégzésre. A tanuló minősítésében tehát egyetlen kérdés áll a középpontban: személyiségében alkalmassá válte a további tanulmányokra és a munkavégzésre vagy sem. A “jól megfelelt” kategória cé lja nem több, mint hogy az eredményesebbek számára adjon motivációs többletet. A felzárkóztató oktatás ma még nagyrészt az önkormányzati intézményrendszeren belül működik. A tankötelezettségi korhatár kiterjesztésével elengedhetetlen, hogy a felzárkóztató oktatás országos hálózata kialakuljon a meglévő szakiskolai intézményrendszerben, illetve attól függetlenül. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Még egy témához kívánok hozzászólni, de már csak röviden. A törvény szerint egy új beosztás, munkakör, fel adatkör van kialakulóban, éspedig a pedagógiai felügyelő. Rossz íze van. Nem igazán szerencsés az elnevezés, sem pedig az a feladatkör, ami ebből a törvényből kisejlik. Tudniillik a pedagógiai felügyelő venné át fokozatosan a kollégiumi nevelő feladatkörét . Ha valaki járt ma egy jól működő középiskolai kollégiumban - mert ilyen is van azért , akkor az tudja, hogy ott pedagógiai munka folyik, és nem gyermekmegőrzés, ahol felügyelőket kell alkalmazni. Amúgy is a nevelőoktató munka folyamatában napról napra szembesülünk azzal a ténnyel, hogy leértékelődik a kormány szemében az oktatási intézményekben folyó nevelési tevékenység. A módosításnak ez a szakasza tovább gyengíti ezt a folyamatot. Elfogadhatatlan, hogy a kollégiumi pedagógiai munkát kvalifikált szake mberek szakmailag lefokozottan, felügyelői minőségben lássák el, rosszabb foglalkoztatási feltételekkel kollégiumi nevelőtársaiknál. Ez a kollégiumban folyó nevelőmunka szakmai leértékelését jelenti. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiba n.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Szabó Zoltán képviselő úrnak, MSZPfrakció. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! O'Neill Becket című drámájában azt mondja a bíboros a pápának: “Szentatyám, nekünk nag y erőt ad az, hogy nem tudjuk pontosan, mit akarunk. A szándékok mély bizonytalanságából bámulatos manőverezési szabadság születik.”
