Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 12 (48. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szájer József): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
290 Egy ország jogrendjének, szuverén jogállamiságának egyik fontos jellemzője, hogy az alapvető jogok, a szabadságjogok érvényesülését milyen módon biztosítja. Magyarország demokratikus jogállam, alkotmánya kétharmados garanciához köti a gyülekezési jogra mint alapvető szabadság gyakorlására vonatkozó törvény elfogadását és módosítását. A gyülekezési jog gyakorlása nem igényel előzetes állami hozzájárulást, ezért az állam - jelen esetben az állam nevében eljáró rendőrség - nem engedélyezési jogkörrel rendelkezik, hanem tudomásul vesz vagy meg tilt jogszabály alapján. A gyülekezési törvény alkalmazásának gyakorlata a törvény hatálybalépése óta nem változott. A statisztikai adatok szerint a rendőrség évről évre hasonló számú rendezvény esetében hoz elutasító döntést. Hadd mondjak néhány számot en nek bizonyítására! 1999ben 451 bejelentett rendezvény volt, amiből kettőt tiltott meg a rendőrség, 2000ben 615 bejelentett rendezvény közül négyet tiltott meg, 2001ben 579 bejelentett rendezvény közül hármat tiltott meg, 2002ben 521 bejelentett rendezv ény volt, amiből hármat tiltott meg a rendőrség. A gyülekezési joggal kapcsolatos rendőrségi döntéseknek - ritka kivételtől eltekintve - a bíróság is helyt adott, tehát alaptalan és méltatlan a rendőrséget és annak vezetőit szakszerűtlenséggel, hozzá nem é rtéssel vagy politikai elkötelezettséggel vádolni. A rendőrség minden olyan esetben, amikor a rendezvény megtartásával kapcsolatban kérdések merülnek fel, vitatható esetek vannak, az érintettekkel egyeztetést tart, leülnek és megpróbálnak olyan kompromissz umos megoldást találni, ami mindkét fél számára elfogadható. Példa erre az, ami február 8án is történt, akkor a korábban benyújtott kérelem alapján a béketüntetés szervezői és a rendőrség képviselői többször tartottak egyeztetést, és ennek eredményeként s zületett kompromisszumos megoldás a rendezvény megtartásával kapcsolatban. Képviselő úr, amint láthatja, nincs oka félni. Engedje meg, hogy arra kérjem, ne is keltsen félelmet, hiszen a rendőrség a törvények szellemében jár el, annak megfelelően hozza meg döntését. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Mécs Imre frakcióvezetőhelyettes úr, Szabad Demokraták Szövetsége. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Köszönöm, elnök ú r. Tisztelt Ház! Bátor, tiszta hang Szlovákiából. A Szlovák Köztársaság megalakulásának tizedik évfordulóján tartott ünnepi parlamenti ülésen Pavol Hrusovsky házelnök nagystílű beszédet mondott, amelyet a szlovák közszolgálati televízió egyenes adásban köz vetített, s amelyben szakítva a korábbi gyakorlattal a magyarszlovák együttélés új értékelését adta, s egyben új öntudati alapokat és új politikai kultúrát javasolt. Tárgyilagosan és pozitív értelemben foglalkozott a magyar történelemmel, hangoztatta, hog y a szlovákoknak vállalniuk kell a történelmi Magyarország múltjában való részesedésüket. Nagyívű történelmi visszaemlékezésében fontosnak tartotta kiemelni a kereszténység felvételét 829ben, Cirill és Metód misszióját, meghatározó tényezőként említette a Magyar Királyság létrejöttét 1000ben, amelynek Szlovákia részévé vált és amely kilenc évszázadon keresztül befolyásolta Középeurópa történelmét. Emlékeztetett Szent István államalapító Imre fiához intézett végakaratára, amelyben a királyság nyelvi és et nikai sokszínűségének tiszteletben tartására intett. Követői nyolc évszázadon át tiszteletben tartották ajánlásait, ezért a szlovákság ez alatt az idő alatt nem tárgya, hanem részese volt a Magyar Királyság történelmének. Utalt arra is, hogy Szlovákia volt a Magyar Királyság történelmi központja a török megszállás alatt száznegyven éven keresztül. A Magyar Országgyűlés Pozsonyban ülésezett, amely kétszer annyi ideig volt a Magyar Királyság központja, mint Budapest. Hrusovsky arra szólított fel, ne szégyellj ék elismerni, hogy olyan birodalom részét képezték, amelynek olyan fontos uralkodói voltak, mint Szent István, Károly Róbert, Corvin Mátyás, Mária
