Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - ARNÓTH SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - KUZMA LÁSZLÓ (Fidesz):
2889 Pozitívan kell szólni a teljesítménypótlék megjelenéséről. A szaktan ároknak, az osztályfőnököknek, a tanszakvezetőknek, a kollégiumi tanulócsoportvezetőknek ez jobb anyagi elismerést jelent. Ugyanakkor a realitás kedvéért hozzá kell fűzni azt, hogy az a), b) és c) pontokban százalékosan szükséges lenne emelni ezt a kerete t. A vezetők, azaz az igazgatók és az igazgatóhelyettesek ellenben a bérfejlesztés tekintetében lemaradnak, ha nem fogjuk az ő bérüket is ilyen formában figyelemmel kísérni. A közalkalmazottak anyagi megbecsülése jelentős mértékben haladt az elmúlt fél évb en. Ezen az úton kell tovább haladni, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a pedagógusokkal, az oktatásügyi dolgozókkal visszaállítsuk a magyar oktatás tekintélyét. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Egy kétperces felszólalást látok a monitoron, Arnóth Sándor képviselő úr, Fideszfrakció. Öné a szó. ARNÓTH SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Rózsa kollégám mondataira néhány gondolattal reflektálnék. Legnagyobb tisztelettel mondom, kedves kollégám, hogy egy dolog, amiről beszélt, amiben nincs kivetnivaló, az úgy jó, ahogy van, de egy teljesen más dolog, ami ebben a törvényben benne van. Hiszen mint mondtam, hosszú évek pénzügyi bizottsági múltja mondatja velem: láttam én már karón varjút. Ez nem úgy néz ki a költségvetésben, nem úgy jön ki, nem úgy vannak beírva a sorok. Tehát egy dolog, amiről szó van, és amit Sisák képviselőtársammal is beszéltünk, más a valóság. Nagyon szép dolog, hogy bővíteni a műszaki személyzetet, fejlesztő pedagógus, egyebek, ez nincs beénekelve a költségvetésbe. Ez a legnagyobb bajom ezzel. A másik az, hogy nagyon színes volt, különösen beszéde elején, hogy az újságírók mikor mit írtak. Ne kérje számon tőlünk azokat az újságírói gondolatokat, amelyeket nem mi mondtunk; ez egy dolog. Az újságírók azt írnak, amit írnak, én meg tudom, nem egy sajtótájékoztatót tartottam, hogy ahhoz képest, amit én ott elmondtam, ami megjelent, köszönő viszonyban nem volt egymással. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ez a szerencséd!) Tehát ezt a dolg ot ne forszírozzuk! Ezt ne kérjük egymáson számon, mert ez egy másik dolog. Ön egy gyönyörű Teleki Blankagondolatot vetett föl, én egy Csoóri Sándorgondolattal válaszolnék rá: “Mindaddig, amíg a politikában, a gazdasági és szellemi életben olyan emberek döntenek, akik saját magukon nem érzékelik döntéseik hatását, mert védettek, addig semmilyen igazságot nem könnyű működtetni.” Eddig az idézet. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Folytatjuk az előre jelentkezett felszólalók sorát. Kuzma László képviselő úr következik, Fideszfrakció. KUZMA LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az egészséges feladatmegosztás szellemében két témával szeretnék foglalkozni. Elsőké nt egy olyan témával, ami először a szakképzési törvény módosításakor is terítékre került a felzárkóztató oktatásról, és arról, hogy az érintetteket hogyan lehet ösztönözni, hogy válasszák ezt a képzési formát. A közoktatási törvény szerint szervezett felz árkóztató oktatás a tanköteles koron túl kezdődik az általános iskolai tanulmányokat még be nem fejezettek számára, így az abban részt vevő tanulók a kilencedik évfolyamon már betöltötték a 16. életévüket, de lehetnek akár 20 évesek is, fiatal felnőttek, k ülönösen a roma fiatalok esetében nem egyszer már családfenntartó, gyermeket nevelő felnőttek. Nagy gond, hogy miképpen motiválhatók és tarthatók felzárkóztatásban azok a fiatalok, akik addig iskolakerülők voltak, bukdácsoltak, büntetésvégrehajtási intéze tből, drogelvonó
