Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - SZABADOS TAMÁS (MSZP):
2876 minimális tudásszint elsajátítása a döntő? Más szakmákban nem lehet nem hozzáértőként szabadon garázdálkodni, és ez itt is igaz kellene hogy legyen, még ha a szülők ről is van szó az egyeztetések kapcsán. A véleményem az, hogy nem lehet úgy továbbhaladni az 14. évfolyamon, hogy valamely tanuló nem rendelkezik az elfogadható ismeretek minimumszintjével. Azt helyesnek tartjuk, hogy a pedagógiai munkát ellenőrzik, és az t alapvetően az OKÉV teszi mint külső ellenőrző szerv, az azonban mindenképpen furcsa, hogy a közoktatási célelőirányzat a forrásai nagy részét az OKÉV által beszedett büntetési összegből kapja. Az OKÉV tehát arra motivált, hogy minél több hibát találjon, még 50100 ezer forintos egyéni büntetés is kilátásban van. Felmerül az a kérdés, hogy az OKÉV milyen ellenőrzésre felkészítő továbbképzéseket tervez, ahol ebben az állandóan változó, zaklatott iskolai életben világosan elmondja, milyen ellenőrzésnél mit v ár el, és mit fog büntetni. Összességében megállapítható, hogy túl sok tekintetben engedékeny a törvény. A Magyar Demokrata Fórum elfogadhatatlannak tartja a “ne buktassunk” elvét, és azt, hogy az első három évfolyamon ne legyen osztályzat. Elengedhetetlen ül fontosnak tartjuk, hogy a pedagógiai munkát szakértő pedagógusok mérjék és minősítsék, ne szakmán kívüliek. Egyértelműen fontosnak tartjuk, hogy a diák továbbhaladása a szükséges tudásra épüljön. A hatékony munkát az általános iskolában a kiscsoportos, maximum 20 fős osztály kialakításával lehetne segíteni. A sok új vagy ismét újítandó dokumentum között elvész a tanár és általa a diák is. Véleményünk szerint a jelenlegi törvényjavaslat burkolt iskolaszerkezetváltoztatás keresztülvitele. Ha ez a törvényj avaslat elfogadásra kerül, tanárok százai kerülhetnek utcára, és iskolák szűnhetnek meg. Mielőtt ezen megállapításomat megcáfolnák, javaslom, hogy a közoktatási törvény 17. §ának tervezett (8) bekezdését feltétlenül el kellene olvasni, ahol tanító és taná r között egyértelműen különbséget tesznek, mégpedig a tanároknak a rovására. A Magyar Demokrata Fórum a közoktatási törvény módosítását jelen formájában elfogadhatatlannak tartja, és azt kéri a kormánytól, hogy vonja vissza ezt az előterjesztést. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.) (17.40) ELNÖK (Harrach Péter) : Ismét kétperces felszólalások következnek. Szabados Tamás képviselő úrnak adom meg a szót, MSZPfrakció. SZABADOS TAMÁS (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök ú r. Sok minden elhangzott itt már az ellenzék részéről, én két dologra szeretnék reagálni, kedves képviselőtársaim. Az egyik, amit Sisák Imre képviselőtársam mondott ki, de már mások is említették, hogy nincs politikai és szakmai konszenzus a törvény mögött . Szeretném emlékeztetni a képviselőtársamat a következőkre. Kérdezze meg Karsai Péter képviselőtársát arról, hogy az 1990ben kormányra lépő akkori kormánykoalíció a '93. évi LXXIX. törvénycikknél kitől kapta a leghevesebb támadásokat: az akkori Fidesztől . Emlékezzenek arra a tévévitára - én nagyon élénken emlékszem , amikor két táborra osztottak egy hatalmas teremben ülő nézőközönséget, és az egyik térfélen együtt Horn Gábor, Pokorni Zoltán, nem akarom mondani, anyázta Dobos Krisztinát, és vérre menően v itatkoztak egymással. Volt itt politikai konszenzus? Volt itt szakmai konszenzus? Nem volt. 1994 után, az akkori szociálliberális kormányzat '96os törvénymódosításánál leginkább az akkori kereszténydemokrata és kisgazda frakció támadta az akkori törvényt; Pokorni Zoltán óvatosan, bár sok mindennel egyetértett - ezt szövegszerűen ki tudom mutatni az akkori vitákból. De akkor sem volt politikai konszenzus. '98ban nem volt politikai konszenzus, főleg a kerettanterven és a központosításon voltak szakmai viták .
