Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - MOLNÁR JÓZSEF (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - KUZMA LÁSZLÓ (Fidesz):
2873 Köszönöm a szót, elnök úr. Lehet, hogy nagyon renitens dolgot mondok, de éppen az előbb említett hosszú évtizedes pedagógiai pályafutásom alatt meggyőződésemmé vált, hogy az általános iskolában elsősorban nevelésről lehet szó. Egy igen fontos ismeretrendszert meg lehet sz erezni az általános iskolában, de az igazi, a legfontosabb célja ennek a dolognak, hogy ott nevelés legyen, az, hogy legyen minta a tanár, legyen minta a szülő, és ezt a mintát próbálják követni a gyerekek. Ez a lényege, nem az, hogy megtanulta a négyzetgy ök problémakörét vagy mást, hanem az, hogy azokat az ideálokat próbáljuk közvetíteni számukra, ami fontos számunkra. Úgy gondolom, hamis volt Szabó képviselőtársamnak a történelmi példája. Igen, sok mindent meg lehet tanítani a gyerekekkel, és talán a tört énelem erre a legjobb példa, hiszen meseszerűen lehet tanítani olyan ismeretrendszereket, ami hihetetlen gyorsasággal megragad a gyerekeknél. De nekem mégis meggyőződésem, hogy ez a tantervi modell sokkal hatékonyabb a ciklikus visszatéréssel, bővítetten, elmélyülten lehet vele foglalkozni, többször visszatérni. Valóban, ha segíteni akarunk a gyerekeknek, akkor nem valami lineáris hajszába fogjuk be őket, hanem sokkal többre megyünk akkor, ha az ismereteket bizonyos idő után újravesszük, bővítve, rendszerez ve adjuk át a gyerekeknek. És, még egyszer mondom, meggyőződésem, hogy az általános iskola igazi feladata, fő feladata az oktatás mellett a nevelés. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzék soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Vannak még kétperces felszólalásra jelentkező képviselők, bár szeretném megjegyezni, hogy tizenhét írásban előre jelentkezett felszólalás vár még ma ránk a következő órákban. Molnár József képviselő úré a szó, MSZPfrakció. MOLNÁR JÓZSEF (MSZP) : Köszönöm szépen, eln ök úr. A kerettantervek szerepével kapcsolatban, mert azt hiszem, ez is egy lényeges és fontos kérdés, azt hiszem, még érdemes visszatérni erre a problémára. Nem arról beszéltem, hogy a jelenleg életben lévő kerettantervek változatlanul érvényben maradnak; a kerettanterv mint fogalom nem törlődik a rendszerből, hiszen most van felülvizsgálat alatt a nemzeti alaptanterv, ha annak módosul a tartalma, akkor természetszerűen a nemzeti alaptantervre kell építeni a kerettanterveket, ezeknek a kerettanterveknek a tartalma is változni fog. Sőt, abban is változás lesz, hogy míg ma egyetlen kerettanterv van életben, a későbbiekben az iskoláknak meglesz az a lehetősége, hogy többféle változat közül, A, B, C, Dvariáns közül választhatnak, vagy átvehetik majd a minis ztériumok által kidolgoztatott valamelyik kerettantervet, vagy csak részben, esetleg a NATra építve saját helyi tantervet dolgozhatnak majd ki. Kérem szépen Pánczél képviselő urat, hogy ilyen értelemben kezelje az én korábbi hozzászólásomat a kerettanterv vel kapcsolatban. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kuzma László képviselő úr következik, Fideszfrakció. KUZMA LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Nem kívántam ehhez a témához hozzászólni, csak an nyian szóltak hozzá, és nem azért, hogy kimaradjak belőle, csak egy kicsit ráirányítsam a figyelmet arra a fetisizálásra, amely itt a lineáris és a koncentrikus tantervi struktúrát esetleg olyan színben tünteti fel, mintha ez lenne az egyetlen, amely megol daná a magyar közoktatás problémáját. Egyetértek azokkal, aki azt mondják, hogy nem lehet generálisan sem egyiket, sem másikat megjeleníteni. Nagyon lényeges az, hogy vannak olyan tantárgyak és olyan ismeretkörök, amelyek alkalmasak arra, hogy egyikben vagy másikban tanítsunk. Egyébként is, ezek az ismeretek egyfajta
