Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - MOLNÁR JÓZSEF (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz):
2868 évfolyam a gazdag önkormányzatok sajátossága lesz. Hiszen aki ezt meg tudja fizetni, akár az elsőtől… - szerintem nem igaz, az sem igaz, hogy az első pillanattól kezdve nem jelent többletkiadást az önkormányzatoknak. Attól a pillanattól kezdve, hogy megjelenik ez a többletkiadás, ezt csak valóban gazdag önkormányzatok tudják megfinanszírozni. Az én 13 településemből, ahol engem megválasztottak, ha egyet meg tudna mutatni, amelyik ezt meg tudja finanszírozni, nagyon hálás lennék. De ha továbbmennénk Biharban, ahol a trianoni békeszerződés miatt eleve nem volt az utóbbi ötven évben semmiféle lényeges fejlesztés, hiszen azt a határszakaszt a románokkal kapc solatos háborúra szánták, tehát nem fejlesztették, hát ott még cifrább lenne a helyzet. Tehát ezeknek az önkormányzatoknak még esélye sincs arra, hogy ilyen dolgokat fejlesszenek. Köszönöm szépen, a többit majd hozzászólásomban mondom el. (Taps az ellenzék i pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Kétperces felszólalásra megadom a szót Molnár József képviselő úrnak, az elnöklést pedig átadom az alelnök úrnak. További jó munkát kívánok. (Taps.) (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) MOLNÁR JÓZSEF (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A lineáris tantervnél, azt hiszem, talán az értelmezésnél van egy kis probléma közöttünk. Nem arról van szó, hogy aki történelmet tanít, é s elkezdte valamilyen szinten az ókor tanítását, akkor annak azt be kell fejezni, végig kell menni minden szintjén. De inkább a saját területemről véve a példát: matematikából én igenis helytelennek tartom, hogy az általános iskolában elkezdik a négyzetgyö kvonást, a Pitagorasztétel tanítását - egyiket sem tanulja meg helyesen a gyerekek zöme. Én szakiskoláról beszélek és szakközépiskoláról. Mit kell nekünk tenni a középiskolában? Ugyanúgy el kell kezdenünk, de nem a négyzetgyökvonást, hanem a szorzást, az osztást, a tizedes törtekkel való műveleteket. Ezért mondom én, hogy az általános iskolában az alapkészségeket kell matematikából megtanítani egyszer, de azt jól, utána pedig építkezzünk tovább. A középiskola végezze el azt, ami a középiskola anyaga, egysz er, de azt jól, hogy megalapozott tudású gyerekek kerülhessenek aztán a felsőfokú oktatásba. Ami pedig a kilencedik évfolyamot illeti, talán elkerülte a képviselő úr figyelmét, a hozzászólásomban épp azt hangsúlyoztam, hogy ennek a kilencedik évfolyamnak a belépése már akkor is többletköltséggel jár, amikor a kilencedik évfolyamot szervezik meg, hiszen sok csoportbontásra lesz szükség. Ezért én azt hangsúlyoztam a felszólalásomban, hogy ezért akkor, amikor a normatíváját ennek megteremtik, ennek a normatívá nak magasabbnak kell lenni, mint általában a kilencedik évfolyam normatívája, pontosan azért, hogy a vidéki iskolák nehogy hátrányba kerülhessenek. Ilyen szempontból, ezen aggodalom szempontjából tehát azt hiszem, nincs nézetkülönbség közöttünk. Köszönöm s zépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Folytatjuk a kétperces felszólalók sorát, Révész Máriusz képviselő úr következik. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Osztom Arnóth Sándor véleményét, és meglehetősen furcsá nak tartom ezt a választ, ami most itt az előbb elhangzott, ugyanis a normatívákat nem évfolyamokra határozta meg eddig a törvény. Elég furcsa lenne, ha ezt követően olyan lenne a költségvetési törvény, hogy azt mondaná, hogy elsőmásodik évfolyamra ekkora normatívát adunk, harmadiknegyedik évfolyamra más normatívát adunk, és kilencedik évfolyamra megint magasabbat, utána pedig alacsonyabbat. Nyilvánvalóan, képviselő úr, ez képtelenség. Ráadásul nem is csak
