Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - STOLÁR MIHÁLY (Fidesz):
2869 normatívaproblémák vannak itt, ön is ott volt, am ikor a bizottsági ülésen tulajdonképpen közösen kiszámoltuk, hogy nincs annyi nyelvtanár és informatikatanár ebben az országban, aki most, ha az önkormányzatok ezt a képzést beindítanák, elegendő mennyiségben az oktatás rendelkezésére állnának. Úgyhogy azt hiszem, hogy ez önmagában aggályos. (17.10) Amit a lineáris tantervről, szerkezetről elmondott, az jól hangzik, csak nincs köze a lineáris szerkezethez. Lehet azt mondani, tisztelt képviselő úr, hogy csökkenteni kell a tananyagot, és nem kell a gyökvonást , négyzetgyökvonást meg a Pitagorasztételt általános iskolában tanítani. Ezt lehet mondani, de ennek nincs köze a lineáris szerkezethez. Az oktatáspolitikusok között abban többékevésbé egyetértés van, hogy a matematika tipikusan az a tárgy, ami lineáris szerkezetben folyik. Én ezzel egyébként nem értek egyet, mert mindig azt érzem, hogy bővítjük az ismereteket, de így van számon tartva. A lineáris elrendezést egyébként például a történelemoktatásra szokták mondani, helyesen, és azt hiszem, hogy helyes len ne ezzel szembenézni, hogy mi lesz majd, amikor netán kétszintű érettségiből emelt szinten, mondjuk, történelemből érettségizik a gyermek, akkor tíz- vagy tizenegy éves színvonalnak megfelelő kérdéseket lehet feltenni az ókori görög demokrácia történetéből . Nyilvánvalóan ez képtelenség. Erről van szó, ez a probléma, erről kellene beszélni, hogy ezt hogyan képzelik. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Szabó Zoltán képviselő úrnak, MSZPfrakció. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm s zépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy a demokratikus politizálás ott kezdődik, hogy a politikai bal- és jobboldal egymás jó szándékát nem vonja kétségbe. Azt, hogy a törekvések általában az ország gyarapodására, fejlődésére, a polgárok jóléténe k előmozdítására irányulnak, egyik fél sem vonja a másik részéről kétségbe. Vitatja azokat a módszereket, amelyeket választ ennek érdekében. Úgy gondolja, hogy ezek téves, rossz módszerek, nem vezetnek arra az eredményre, amit meghirdettek, és amit kívánta k, de nem vonja kétségbe azt, hogy a másik fél is azt akarja, amit ő. Az, hogy a másik oldalt tudatos károkozással, összeesküvéssel vádoljuk annak érdekében, hogy minél inkább pusztítsák ebben az országban a jólétet, az öntudatot, a polgári méltóságot, és így tovább, ez kifejezetten a szélsőséges politikai erők fegyvertárába tartozó eszköz. Én éppen ezért nagyon szeretném, ha Pánczél Károly képviselőtársam többet nem hivatkozna az általa nagyon, általam valamivel kevésbé tisztelt Tőkéczki professzornak erre a kijelentésére, aminek az a konklúziója, hogy a baloldali és a liberális elgondolások és oktatáspolitika arra irányul, hogy jól elbutítsák az embereket, csak minél kevesebbet tudjanak, mert úgyis csak a buták szavaznak a baloldalra és a liberálisokra. Ug ye ennek az a lényege, azért kell ilyen oktatáspolitikát folytatni, mert akkor majd ezekből a buta emberekből baloldali és liberális szavazók lesznek. Tisztelt Képviselő Úr! Ebben az országban idén jóval több mint kétmillió ember szavazott a baloldalra és a liberálisokra. Lehet, hogy ön őket mind butának tartja, de legalább ne hangoztassa. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Következik Stolár Mihály képviselő úr, Fideszfrakció. STOLÁR MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Molnár József k épviselőtársam hozzászólásához szeretnék egykét gondolattal csatlakozni. Említette, hogy egy szakközépiskolában igazgatóként tevékenykedik, és azt is, hogy milyen gyenge képességű gyerekek kerülnek oda. Továbbá, ha jól idézek a hozzászólásából, azt is eml ítette, hogy amit már egyszer megtanítottunk, azt még egyszer ne akarjuk megtanítani.
