Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - MOLNÁR JÓZSEF (MSZP):
2863 Megőrizzük, ami jó, és időt hagyunk arra, hogy a szükséges változtatá sokra fel lehessen készülni, ezért a változások bevezetése fokozatos, felmenő rendszerű, tíz évig fog tartani. A stabilitást növeli az a tervezett előírás, hogy iskola megszüntetése, átszervezése előtt a fenntartónak kötelező szakvéleményt kérni, hogy az i ntézkedés nem jelente a tanulóknak és a szülőknek aránytalan terhet. A független szakértőre az Országos Közoktatási, Értékelési és Vizsgaközpont tesz javaslatot. Szükséges hangsúlyozni, hogy nincs iskolaszerkezetváltoztatás. A nyolcosztályos általános is kola megmarad. A községek nem veszítik el iskolájukat, nem fejlődnek vissza hatosztályos iskolákká. A közoktatási szerkezet felpuhítása nem most kezdődött, hanem a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok engedélyezésekor. A tehetséges diákok városba áramlása - őket aztán mások is követik - a gimnázium lefelé terjeszkedésének a következménye, illetve a szabad iskolaválasztás és a városi általános iskolák szélesebb kínálata miatt ma is zajló folyamat ez. Borsodban például sok Miskolc környéki község iskolája érzi ezt a szívóhatást ma is. Meg kell erősíteni őket, hogy a szívóhatást ellensúlyozni tudják. Nem változtatunk a tartalmi szabályozás legfontosabb elemein. A nemzeti alaptanterv nemcsak megmarad, hanem szerepe erősödik is, közvetlenül tartalmi alapját képezi a helyi tantervek kidolgozásának. Megtörténik a háromévenkénti felülvizsgálata, ami korábban elmaradt. Erre épül a több változatban kiadandó kerettanterv, melyet szintén nem szüntettünk meg, csak kötelező voltát töröltük. Az iskolák a helyi tantervük elkés zítésénél dönthetnek úgy, hogy átveszik teljesen vagy részben valamelyik kerettantervváltozatot, esetleg más iskolák által kidolgozott tantervet, vagy a NATkövetelmények alapján saját tantervet készítenek. A tantervek felépítése során én a lineáris felép ítést tartom követendőnek. Amit egyszer már megtanítottunk, azt nem kell újra elővenni, így a tanterv több időt hagy a gyakorlásra, a készségfejlesztésre. Meggyőződésem, hogy az alapkészségek megerősítése - ami fontos célja a törvényjavaslatnak - jó irány. Nemzetközi tapasztalat is, hogy azok nyújtanak jobb teljesítményt a felméréseken, akiknek kellő idő állt rendelkezésre az alapkészségek kialakításához. De tudta ezt korábban a magyar iskolarendszer is. Abba kell hagyni azt a gyakorlatot, hogy az átadandó ismeretek tömege egyre nő, miközben egyre fiatalabb életkorra tolódik az átadás. Ne a középiskolai matematikaanyagot csempésszük be az általános iskolai tantervbe - zárójelben jegyzem meg, hogy sokszor a diplomás szülőknek is gondot okoz a segítés , hanem számolni, életkorhoz illő szöveges feladatokat megoldani, a mértékegységek alkalmazásában, átváltásában készségszintet szerezni segítsük minden tanulónkat. Fontos, hogy a működési költségek esetleges csökkentése ne történhessen a pedagógiai hatékonyság ro vására, ezért támogatandók az osztálylétszámhoz kötődő változtatások. Nagyon lényeges, hogy a szakiskolai átlaglétszámot 23 főben határozza meg a javaslat. Kár, hogy a bevezetésre nem kerülhet sor már ebben az évben. Ugyancsak a pedagógusok munkáját fogja segíteni az a korlátozás, hogy a maximálisan engedélyezett létszám feletti tanulók után nem jár majd normatív támogatás, így a fenntartó nem lesz érdekelt abban, hogy az iskolákat egészségtelenül nagy létszámú osztályok kialakítására kényszerítse. Uniós vi szonylatban is korszerű tudásanyagot szerezhetnek a diákok a bevezetésre kerülő középiskolai úgynevezett nulladik évfolyamon; igazi nyelvtudást, hiszen hetente több mint tíz óra áll majd rendelkezésre, és emellett alapos informatikai ismereteket. Bármelyik gimnázium és szakközépiskola pályázhat, de ilyen osztály indítása nem lesz kötelező. Tudni kell, hogy ez nem jár azonnali jelentős többletköltséggel. Az induló osztályok igazi többletköltsége csak az ötödik évben jelentkezik. A normatívát a fenntartónak n égy évig akkor is ki kell egészíteni, ha normál osztály indítását engedélyezi. Mégis az önkormányzatoknak már a pályázat beadása előtt tudniuk kell, hogy
