Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 5 (69. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló... - ELNÖK (Mandur László): - GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP):
2757 rendezzék a kiválasztásukat, bérezésüket, mozgathatóságukat, továbbképzésüket, stabilitásuk garanciáit. A főtisztviselői kar továbbfejlesztésének azonban még teendői vannak. Ezt szolgálja a Ktv. erre vonatkozó szabályainak módosítása is, amikor pontos ítja azon közigazgatási szervek körét, ahonnan a köztisztviselő a főtisztviselői kinevezést megpályáztathatja, illetőleg egyúttal behatárolja a kormányzati érdekből történő áthelyezés lehetséges eseteit is. (21.00) A főtisztviselői karba való felvételhez e urópai mértékben is védhető szakmai előfeltételeket kell törvényi szinten szabályozni. Ugyancsak a Ktv. 2001. július 1jétől hatályos módosítása vezette be a rekreációs szabadság lehetőségét, amely szerint a köztisztviselőt 2001. július 1je után szerzett tízéves közszolgálati jogviszony után hat hónapi rekreációs szabadság illeti meg. Jelen módosítás e szabadság kivételére a köztisztviselők számára kedvezőbb szabályokat állapít meg. A rekreációs szabadságot a köztisztviselők az öregségi nyugdíjra való jogo sultság megszerzését megelőzően egy évvel igénybe vehetik, így ezen kedvezménytől azok a köztisztviselők sem esnek el, akik sokszor több évtizedes közszolgálati jogviszonnyal rendelkeznek, és a közeljövőben mennek nyugdíjba. A közszolgálati jogviszony egyi k legfontosabb eleme a díjazás. Fontos kérdés az illetményrendszer, mert rajta keresztül biztosítható a köztisztviselői kar megfelelő szintű anyagi megbecsülése. A javadalmazásnak tükröznie kell a köztisztviselő által igényes szakmai felkészültséggel, élet hivatásként választott, színvonalasan teljesített közszolgálat megbecsülését. Kijelenthetjük, hogy az illetmény szerkezeti és működési elvei alapvetően beváltak. Annak érdekében azonban, hogy funkciójának teljes mértékben megfeleljen, szükséges a reá vonat kozó szabályozás módosítása. A Ktv. módosítását követően sajnos most sem lesz lehetőség arra, hogy az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők esetében alanyi jogon legyen biztosítható az illetménykiegészítés. Megmarad azonban a helyi önkormányzatok képvi selőtestületének döntési szabadsága az illetménykiegészítés bevezetésére. A mértékére vonatkozóan csak a felső határt állapítja meg a Ktv. A törvénymódosítás egységes illetménykiegészítés megállapítását teszi lehetővé a középiskolai végzettséggel rendelke ző köztisztviselők számára. Kedvezőbb szabály, hogy a Ktv. módosítása megszünteti a tárgyévre vonatkozó illetménykiegészítés megállapításának szabályát, illetőleg hogy a már bevezetésre került illetménykiegészítés mértékét később a képviselőtestület nem c sökkentheti. Mindezzel összhangban van a vezetők részére megállapítható vezetői pótlék meghatározására vonatkozó szabályok módosítása is. A törvénymódosítás itt is megszünteti a tárgyévre vonatkozó megállapíthatóságot, és oldja a mértékre vonatkozó szigorú szabályozást. A köztisztviselők számára törvényben biztosított többletjuttatások egyike a ruházati költségtérítés. Ennek jelenlegi mértéke az illetményalap 150 százaléka. Ezt a mértéket a módosítási javaslat egységesen az illetményalap 200 százalékában ha tározza meg. A köztisztviselők részére biztosított egyik jóléti juttatás az üdülési hozzájárulás. A Ktv. jelenlegi módosítása után lehetőség lesz arra, hogy a munkáltató a Magyar Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló üdülési csekket biztosítson a köztisztviselők számára. Változatlanul fennáll azonban a választási lehetőség a köztisztviselő számára abban a tekintetben, hogy az üdülési hozzájárulást pénzben vagy üdülési csekkben igényelje. Kedvező fogadtatásra talált a közszolgálatban dolgozók kör ében a lakásépítéshez, lakásvásárláshoz hitelintézettől igényelt kölcsön vonatkozásában az állami készfizető kezesség vállalásáról szóló törvényi rendelkezés. Hatálybalépése óta nagyon sok köztisztviselőnek segített abban, hogy önálló otthont teremtsen mag a és családja számára. Be kell azonban látni, hogy sokan visszaéltek ezzel a lehetőséggel, és üzleti célra használták fel. Ennek elkerülése, illetőleg annak érdekében, hogy a lehetőséggel valóban azok éljenek, akik saját lakásigényüket csak ily módon tudjá k kielégíteni, szükséges a törvény vonatkozó rendelkezéseinek pontosítása.
