Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 5 (69. szám) - A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2743 módosításra kerül ezzel a törvénnyel együtt, és ez most már deklarálja, hogy bizony a fajtanemesítőt illeti meg a díj, azt gondoljuk, hogy ez már olyan lehetőség, ami a nemesítésnél az ott beruházott, ráfordított költségeket nem v iheti el, mondjuk, a közpénzeket magánérdekeltségbe. Mert hiszen volt rá példa, hogy olyan nemesítések, amelyek állami pénzből lettek megalkotva, később egyegy személyhez kötötten hozták a támogatást. A másik, és azt hiszem, ez sem elhanyagolható ebben a törvényben mint újdonság, az az, hogy a szaporítóanyagok ellenértékét nem hatósági ármegállapításhoz köti, nem egy szervezet az, amely megmondja, hogy mi a forgalmi érték, hanem itt bizony a piacnak meglesz az a lehetősége, hogy a szaporítóanyagoknál, a ve tőmagvaknál a fajtaelismerést annak helye, minősége és rendszere szerint végezhesse el. Mi áll a szaporítóanyagok és a vetőmagvak mögött azon túl, hogy 40 ezer ember foglalkozik ezzel Magyarországon, milyen gazdasági haszna van? Nos, meg kell állapítanunk, hogy 1996 és 2003 között e területen lényeges előrelépés nem volt, és lehet, hogy az előrelépés lehetőségét az is gátolta, hogy a törvényi szabályozás nem volt kellően inspiratív, illetve nem hagyott lehetőséget a magánjellegű kezdeményezésnek és az abból eredő jövedelmek megszerzésének. 200 ezer hektáron termeltek vetőmagvakat és szaporítóanyagot '96ban, 2003ban 180 ezer hektáron. Az összes mezőgazdasági terület arányában ez 4,2 százalék volt, és ez 3,8 százalékra csökkent. A szaporítóanyag értéke cirka 50 milliárd forint volt '96ban, és 53 milliárd forint volt 2003ban. Az exportértékesítés viszont drasztikusan visszaesett, 90 millió USA dollárról 66 millió USA dollárra; egyedül egy dolog, ami megmaradt, az a 40 ezer ember, aki változatlanul ezt csinál ja. De látjuk, hogy a hatékonyság romlott, tehát ennek a 40 ezer embernek bizony a körülményeiben nem pozitív változás, hanem nagy valószínűséggel stagnálás vagy romlás is bekövetkezhetett. Ha arról beszélünk, hogy nekünk meg kell felelnünk az európai unió s szabályoknak, és a magyar mezőgazdaság lehetőségeit keresni kell annak érdekében, hogy kiváltsuk azt a korlátozott kört, ami mellett az ilyen jellegű tevékenységet folytatni tudjuk, akkor ahhoz mindenféleképpen kell az a törvényi szabályozás, ami garanci át jelent kifelé, tehát a vásárló felé is, hogy az itt előállított termékek nemcsak hogy a törvényi szabályozásnak, hanem a megfelelő eredetigazolás alapján minden olyan értéknek megfelelnek, amelyeket adott európai uniós irányelv - amiről a miniszter úr b eszélt , illetve szabvány előír. (19.50) Ebben a törvényben megjelenik - itt nem látok nagyobb előrelépést, azt hiszem, hogy ezen el kéne gondolkodnunk - az úgynevezett termelői együttműködés, amely vetőmagnál, szaporítóanyagnál rettenetes fontos, hogy ka tonai rend szerint történjen meg, épp az eredetigazolás és az eredetminőség érdekében, és az izolációs rendszereknek a működtetése és fenntartása. Hogy miről beszélünk, magyarul: ha én vetőmagszaporítóanyagot akarok előállítani, és ott van az én nem túl n agy birtokom - mert ezt általában nem ezer hektárokon szokták csinálni , akkor a szabályban, illetve a technológiában előírt izolációs rendszer vonatkozásában nekem el kell menni a szomszédhoz, és azt kell mondani, hogy kedves jó Jóska bácsi, én most itt vetőmagot szeretnék előállítani, az izolációs távolság 1500 méter, ezen belül lehetőleg ne ültessél már olyan növényeket, ami az én minőségemet ronthatja, vagy - urambocsá! - műveld már meg a földedet, ne tartsd ott parlagon, hogy ne szennyezze különböző g yommagvakkal az én területemet. Erre azt mondja a törvény, hogy ilyenkor helye van annak, hogy megállapodást köthetünk egymással ennek a rendszernek a működtetésére. Én e vonatkozásban nem vagyok túl liberális, én jobb szeretném, ha kötelező lenne ez a meg állapodás. Aztán az természetesen más kérdés, hogy egy ilyen megállapodással a szomszédot, amennyiben terméskiesése van, vagy az ő gazdálkodását korlátozza, a polgári jog szabályai szerint megfelelően kompenzálni lehessen, vagy, ne adj isten, esetlegesen a z integrációs rendszer is bővíthető, mert ő is elkezd hasonló tevékenységgel foglalkozni. Ezért azt mondjuk, hogy azokat a módosító indítványokat, amelyek azt célozzák, hogy ebben a törvényben mind a garanciális elemek,
