Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - TATAI-TÓTH ANDRÁS, az oktatási és tudományos bizottság előadója: - ELNÖK (Harrach Péter): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2606 jó iskolák elszürkítésével, hanem az alacsonyabb színvonalon működők fejlesztésével kívánjuk megvalósítani. Követelmény, hogy a helyes irányba mozdítsa elő a közoktatást ez a törvénymódosítás, bár tudjuk, hogy csupán törvénymódosítással ez a feladat, ez a probléma nem oldható meg. Másik fontos működési feltétel a tartalmi megújulás. Csak első lépésnek tekinthetjük a tananyag mennyiségében és minőségében, az iskolában eltöltött időben, a módszerekben, új iskolai szolgáltatásokban bekövetke ző változásokat. A tartalmi megújulás szerves része, hogy nemcsak az érettségin, hanem a 4., a 6., a 8. és a 10. osztály után is objektív módon mérni kell a gyerekek teljesítményét, vizsgálni, hogy érvényesülneke alapvető alkotmányos jogaik, jó iskolába j árnake, jól végzie saját iskolájuk a feladatát. Támogatjuk a kétszintű érettségi bevezetését. Nem folytatható az a gyakorlat, hogy tanítunk valamit a középiskolában, és utána az egyetemek ettől független felvételi követelményeket fogalmaznak meg. Ugyancs ak a tartalmi megújuláshoz soroljuk az idegen nyelv és az informatika kiemelt szerepét. A szülők és a pedagógusok egymáshoz való viszonya a gyerekek érdekében csak bizalmon és együttműködésen alapulhat. Ezt kell hogy segítse a titoktartás törvényi szabályo zása is. Az átlátható, jogilag is tiszta belső iskolai viszonyok megteremtéséhez hozzátartozik a rugalmas munkaidő kérdése, amit nagyon fontosnak tartunk ebben a törvénymódosításban. A jelenlegi szabályozás szerint saját iskoláikban a pedagógus… (Az elnö k a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ELNÖK (Harrach Péter) : Képviselő úr! Fél perce letelt a felszólalási ideje. TATAITÓTH ANDRÁS , az oktatási és tudományos bizottság előadója : Összegezve: az oktatási bizottsági tagok többsége általán os vitára alkalmasnak ítélte a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. A kisebbségi vélemény ismertetője Révész Máriusz képviselő úr, a bizottság alelnöke. Öné a szó. RÉVÉSZ MÁRIUSZ , az oktatási és tudomán yos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az oktatási bizottság ellenzéki tagjai nem támogatták ezt a törvényt; nem támogatták, hogy általános vitára bocsássák. Ugyanis úgy láttuk, hogy ez a törvény negatív hatással van az oktatás színvonalára: rossz a gyerekeknek, rossz a szülőknek és rossz az egész országnak. Először, ennek ellenére azzal kell kezdenem, hogy ennek a törvénytervezetnek, ami elénk került, van egy pozitívuma. Az előzetes tervekből hiányzott a finanszírozási garancia. Kikerült az, hogy a két évvel ezelőtti költség 90 százalékát kell fedezni az állami normatíváknak. Többször felemeltük a szavunkat ez ellen. Különösen súlyosnak találtuk ezt az idei évben, amikor az önkormányzatok ilyen rossz anya gi helyzeten vannak. Azt kell mondjam, talán a mi észrevételeinknek, a szakszervezeteknek, illetve az önkormányzatok felháborodásának következtében ez visszakerült a törvénytervezetbe. Mindenkinek, aki ennek részese volt, gratulálni szeretnénk. Ez a magyar oktatás jövője szempontjából különösen fontos kérdés volt. Örülünk, hogy ebben az irányban változtak az előzetes elképzelések. Több jó hírrel nemigen szolgálhatok. Az MSZP a kampányban nyugalmat és kiszámíthatóságot ígért a közoktatásnak. Nos, aki jár mos tanában iskolába, az tudja, hogy a nyugalom és a kiszámíthatóság nem jellemző a magyar közoktatási rendszerre. Az iskolaszerkezet tekintetében bizonytalanság van, a pedagógusok bizonytalanok a jövőjüket illetően, és a tananyag kérdésében is meglehetősen na gy a bizonytalanság.
