Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2585 A szabályozás ismét foglalkozik az ügy viteli tevékenységek kiszervezésével, melyet a javaslat szerint a PSZÁF értesítése nélkül tehetnek meg a pénzintézetek. Úgy ítéljük meg, hogy ez azért aggályos, hiszen a felügyeletnek legalább célszerű tudni a kiszervezés tényéről, és nem ártana ismerni a kiszervezett tevékenységet ezek után ellátót, és nem ártana a tulajdonosi összetételéről is információkat szereznie. Amint már jeleztem is, az egyik leglényegesebb módosítás az összevont alapú felügyelet fogalmának megteremtése. A szabályozás logikájából e lsődlegesen az fakad, hogy a felügyelet elsősorban az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szemben intézkedhet, de természetesen a csoport más tagjaitól is számon kérheti az előírások betartását. Mindezek alapján az összevont alapú felügy elet alá tartozik az a hitelintézet, amelynek részesedési viszonya van a hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban vagy befektetési vállalkozásban, vagy ilyen intézmények anyavállalata. De ide tartozik az a hitelintézet is, amelynek anyavállalata pénzügyi h oldingtársaság. Ezen intézmények magyarországi összevont alapú pénzügyi felügyeletét a PSZÁF látja el. Lényeges az, hogy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet felelős azért, hogy az ellenőrző befolyás alatt álló vállalkozások együttesére i s biztosított legyen a prudens működés, a kockázatvállalási és tőkemegfelelési szabályok betartása. Természetesen az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek összevont alapon is folyamatosan fenn kell tartani a bűvös 8 százalékos fizetőképess égi mutatót az összevont alapon számított szavatoló tőkével együtt. Új elemként kerül be a közösségi betétek kártalanítására vonatkozó szabály, amelynél így nem kell figyelembe venni a kártalanítási összeghatárnál az adott magánszemély saját nevére szóló b etétjét. Amint a bevezető részben jeleztem is, a javaslat másik nagy egysége a hitelintézetek felszámolására, illetve végelszámolására vonatkozó szabályokat módosítja. Tudvalévő dolog, hogy Magyarországon hitelintézet ellen törvényi előírás következtében c sődeljárást nem lehet indítani. A felügyeletnek viszont joga van olyan intézkedéseket hozni, amelyek a csődeljárást helyettesítő, kivételes intézkedéseknek minősülnek. (11.40) Ezen túl tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az EU tagállamainak azon felügy eletei felé, amelyeket az adott hitelintézeten keresztül érint az adott intézkedés. Nagy horderejű szabályozási elemnek tekinthetjük azt, hogy az EU valamennyi tagállamában székhellyel bíró hitelintézettel szemben lefolytatott csődeljárás, felszámolás és v égelszámolás joghatásai szempontjából a székhely szerinti jog az irányadó, és valamennyi tagállamban a hozott határozatokat el kell ismerni. A hitelezők is egyenlő elbírálás alá esnek, függetlenül a lakóhelyüktől vagy székhelyüktől, mivel egyaránt 60 nap á ll rendelkezésükre igényeik bejelentésére az Európai Közösségek hivatalos lapjában történt megjelenés után. Lényeges elemként értékelhetjük azt a módosítást, amely alapján lakáselőtakarékossági szerződést nemcsak devizabelföldi természetes személy, hanem akár devizakülföldi természetes személy is köthet ezentúl. A lakáselőtakarékoskodó által befizetett betét, az arra jóváírt kamatok és a betéthez kapcsolódó lakáskölcsön felhasználható Magyarországon kívüli lakáscél megvalósítására is. A lakáselőtakarékos sághoz kapcsolódó állami támogatást azonban, nagyon helyesen, csak a Magyar Köztársaság területén megvalósuló lakáscélra lehet felhasználni. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat módosító jogszabályainak részénél első pil lantásra meglepő módon a szövetkezeti, valamint az új szövetkezeti törvény módosításával is találkozhatunk. Ennek vélhető oka az, hogy az utóbbi időszakban különösen sok befektetési szövetkezet alakult, amelyek nem tartoznak a felügyelet ellenőrzése alá, d e tagi kölcsöneik után a normális pénzpiaci kamatokat messze meghaladó hozamokat ígérnek. Ezt nem tekinthetjük másnak, mint tiltott betétgyűjtésnek. Egyetértünk a szabályozásban lévő szöveggel, amely megtiltja ezen befektetési jellegű szövetkezeteknek, hog y nyilvános felhívás útján gyűjtsék tagjaikat, és hirdetéseket eszközöljenek a tagi kölcsönök után fizetendő hozamot illetően.
