Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2572 jelentkezhet egy tanuló egyszerre több felsőoktatási intézménybe? Megszerzett, kivívott diákjo gok kerülhetnek veszélybe. Jogilag a 32. § is aggályos, mely szerint az Oktatási Minisztérium elérhetőségi címet is tartalmazó adatbázist állíthatna össze a hallgatókról. Vajon miért van erre szükség? A javaslatot, tekintettel arra, ahogyan a szocialistas zabad demokrata kormány például az APEHadatok ügyében is viszonyult a jog előírásaihoz, kifejezetten aggályosnak tartjuk, csak rossz érzéssel és gyanakvással lehet fogadni. Annak ismeretében, hogy hasonlót tervez a tárca a közoktatási törvényben is, azt g ondolom, nyugodtan kimondhatjuk azt, hogy alkotmányos alapjogot készülnek veszélyeztetni. A törvény szerint az egyetemi tanárt az intézményi tanács javaslata alapján az oktatási miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök nevezi ki. Azaz kiiktatja a sz akmai szempontból országos összehasonlíthatóságot és szakmai nívót biztosító Magyar Akkreditációs Bizottságot. A szigorúbb szakmai kritériumokat, magasabb tudományos minősítést előíró intézmények hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek a professzori létszám és ennek révén a különböző országos tudományos döntéshozó fórumokon való jelenlét szempontjából. A közgazdaságtanban ismert Greshamtörvény analógiájára, mely szerint a rossz pénz kiszorítja a jót, ezen törvényjavaslat értelmében a felsőoktatásban az alacsony abb színvonal ki fogja szorítani a magasabb tudományos nívót. Magyar Bálint oktatási miniszter láthatóan ezt tekinti a képzés minőségének javítására irányuló csodareceptnek. Mivel a törvény intézkedése nyomán a finanszírozott létszám meghatározása az Oktat ási Minisztérium és a felsőoktatási intézmények közötti alku tárgyává válik, és a MAB kontrolljának hiányában a professzori előterjesztések ügye igazából az intézmény és a minisztérium közös kérdésévé válik, a miniszter képes akár saját személyi javaslatai t is érvényesíteni. Így a Kádárkorszakhoz hasonlóan a politikai klientúra kiépítésének lehetőségét teremti meg a felsőoktatásban. A felsőoktatási törvény módosítása más szempontból is érinti az egyetemi tanárokat. A jogszabályok eddig lehetővé tették, hog y a professzorok 70 éves korukig oktassanak, most azonban az Oktatási Minisztérium azt tervezi, hogy az egyetemi tanárok 6062 éves korukban már elküldhetők legyenek nyugdíjba. A kérdés, hogy mi indokolja ezt a változtatást. A minisztériumnak vélhetően nin cs tudomása arról, hogy a mai professzori kar Magyarországon, átlagéletkorát tekintve körülbelül ilyen életkorú, és bizony hosszú évtizedek tudományos kutatása áll az ő munkájuk mögött. Hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy elérjenek arra a nívóra, amiko r erre a címre érdemessé válnak. Ugyanakkor egy ilyen lehetőség kifejezetten megkérdőjelezi jó néhány esetben a doktori iskolák működési szempontjából a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot. A felsőoktatási törvény módosítási javaslata megszünteti a törté nelmi egyházak eddigi helyzetét, és ily módon asszisztál a történelmi egyházakat támadó általános kormánypolitikához. Ezzel párhuzamosan viszont olyan pártkötődésű egyházakat preferál, mint például a Hit Gyülekezete. (10.40) Tisztelt Ház! Az előttü nk fekvő törvényjavaslat indoklással együtt összesen 33 oldal, s mint látjuk, sem a felsőoktatási intézmények irányítási szervezetével, sem pedig a magyar felsőoktatás európai versenyképességének kérdéseivel nem foglalkozik. Mindezek után jogos a kérdés - még akkor is, ha ezt nem szívesen hallják a kormánypárti oldalon, ám államtitkár úr volt oly szíves, és mégis csak elismerte , hogy a felsőoktatási törvény előkészítésére 100 millió forintot - pontosan, helyesbítek, államtitkár úr 98ról beszélt - fordít a felsőoktatási törvény előkészítésére. Amikor ezt a kérdést feltettem, akkor bizony a válasz nem arról szólt, hogy ez milyen megoszlásban és differenciálással, hogyan és mint történne, hanem a felsőoktatási törvény előkészítéséről. Tehát kérdésem az, hogy ezen a 33 oldalon, ami indoklással együtt ennyi, ugyan mondja már meg valaki, mi került oldalanként több mint hárommillió forintba. A közpénzek felhasználását ellenőrző Keller államtitkár úrnak nem ártana vigyázó szemeit az Oktatási Minisztériumra vetnie. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
