Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GUSZTOS PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2573 ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm a felszólalását. Megadom a szót Gusztos Péter képviselő úrnak, aki a Szabad Demokraták Szövetségének vezérszónoka. Képviselő urat illeti a szó. GUSZTOS PÉTER , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én magam 1989ben, a rendszerváltás idején 14 éves voltam. Édesapám az előző rendszer ellenzékéhez tartozott, ha szabad így mondani. Az általános iskola utolsó éveiben azt láttam otthon, hogy Szabad Európát hallgat a konyhában, a rendszer által nem igazán kedvelt március 15ei megemlékezésekre jár, és szamizdatot olvas. Azért mondom ezt el most, mert a Kádárrendszerről utoljára tőle hallottam ennyit, mint itt az előző felszólalásban, amely egyébként a felsőoktatási törvény általános vitájában a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának vezérszónoklata volt. Számomra ez bizonyos szempontból nagy élmény volt. Eszmetörténetileg például az az ellentmondás, amelyet előt tem szóló képviselőtársam többször is megerősített, számomra nagy szellemi kihívást jelent. Arra gondolok történetesen, hogy Pósán László az egyik percben azt állítja, hogy az előttünk fekvő törvénymódosítás nemcsak alkalmas arra, hogy pártállami befolyást hozzon létre a felsőoktatásban, hanem kifejezetten ez a célja, a másik percben pedig arról beszél, hogy anarchikus és a kaotikus állapotokat fog előidézni a felsőoktatásban ez a módosítás. Sok mindent tudunk, azt gondolom, a pártállami befolyásról, de tal án ez a kettő kizárja egymást. Ez a példa jól jellemzi azt, hogy arról beszéle az ellenzék egyik vezérszónoka, amiről az előttünk fekvő törvénymódosítás szól. A szabad demokraták országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a felsőoktatási törvény tervezett módosítását. Az indokok közül hárommal szeretnék részletesebben foglalkozni. Ezek pedig egyrészt a hallgatói jogviszonyban történő változások, másrészt a felvételi vizsga, a felvételi eljárás során történő változás, és végül pedig a hála istennek sokat em legetett kollégiumépítési program. Ha erről beszélünk, és még néhány tartalmi elemről beszélünk a törvénymódosítás során, akkor tisztán kiderülhet, hogy mi az, amit a kormánypártok támogatnak, és mi az, amit egyelőre - ezt a Fidesz vezérszónokától megtudtu k, de a bizottsági ülésen az is kiderült, hogy nem a Fidesz az egyetlen ellenzéki párt, amely nem támogatja ezt a javaslatot - az ellenzék nem támogat. Abban mindenesetre egyetértek Pósán Lászlóval, hogy a felsőoktatási törvény tervezett módosítása jól sze mlélteti a kormány munkáját. Mi a magunk részéről éppen ezért támogatjuk. Nem hallottam azt az előttem elhangzott vezérszónoklatban, hogy tisztelt ellenzéki képviselőtársam és az a frakció, melyet képvisel, mit mond azokról a technikai jellegű módosításokr ól, amelyeket szükségszerűen végre kell hajtanunk az európai uniós csatlakozás kihívásaival összefüggésben - nem hallottuk. Remélem, hogy az általános vita és a részletes vita későbbi részeiben lesz alkalmunk meghallani azt, hogy ezeket természetesen elfog adja és támogatja az ellenzék. Hiszen itt mindannyian tudjuk, hogy technikai jellegű módosításokról van szó, hiszen alapvető változások történnek azzal, hogy csatlakozunk az Európai Unióhoz. Ha csak arra gondolunk, hogy azonos feltételekkel nyerhetnek felv ételt a magyar diákok a tagállamok egyetemeire, illetve ez vonatkozik a mi felsőoktatási intézményeinkre is, vagy ha csak arra gondolunk, hogy ez az átlátható és átjárható képzési rendszer hazánkban is úgy, ahogy a nemzetközi gyakorlatban, szükségessé tesz i ennek az úgynevezett oklevélmellékletkiadásnak az intézményi kötelezettségét, ha ezekre a technikai jellegű dolgokra gondolunk, akkor nehéz vitatni azt, hogy ezeket a lépéseket meg kell lépni. Furcsállanám, ha az az ellenzék, amely támogatja Magyarorszá g európai uniós csatlakozását, ezeket a technikai jellegű jogharmonizációs intézkedéseket vitatná. A hallgatói jogviszonyt érintő kérdések közül hármat engedjenek meg, hogy kiemeljek. A hallgatóknak az a joga, hogy akár a bírósági eljárásig eljuttatva az a dott eljárást a hallgatók a felsőoktatási intézmény döntése, intézkedése vagy esetleges mulasztása ellen, a hallgatói
