Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2571 A benyújtott törvényjavaslat általában ilyen zavaros szabályozásaként értékeljük a felsőoktatási felvételi rendszer átalakítására vonatkozó javaslatokat. A jelenlegi felsőoktatási felvételi rendszer minőségalapú megmérettetést, versenyt jelent a jelentkezők, továbbá az államilag finanszírozott hallgatói helyekért az intézmé nyek, szakterületek, tanulmányi szintek között is. Az Oktatási Minisztérium elképzelése szerint azonban, ahogyan a 22. § (2) bekezdése fogalmaz, az érettségi bizonyítvány felsőoktatásban való felvételre jogosítana. Ez, Magyar Bálint minőségelvű szólamaira rácáfolva, kifejezetten tagadja a versenyt, továbbá az Oktatási Minisztérium és a felsőoktatási intézmények világos, kritériumok nélküli alkudozásának függvényévé teszi az államilag finanszírozott hallgatói létszámok meghatározását. Ugyanakkor a törvényjav aslat azon megfogalmazása szerint, hogy az érettségi bizonyítvány felsőoktatásban való felvételre jogosít, egy érettségizettet törvényben megillető jog a felsőfokú tanulás. Így bárki, akinek érettségije van, bírósághoz fordulhat, ha nem veszik fel egyetemr e vagy főiskolára. Magyar Bálint oktatási miniszter korábban még úgy nyilatkozott, hogy a felsőoktatási hallgatói létszám további növekedése helyett a szakmai színvonal erősítésére kell koncentrálni. Ez azt jelenti, ha jól értelmezzük, hogy a hallgatói lét szám bővítésére a továbbiakban nincs mód a tárca elképzelései szerint. Tehát az államilag finanszírozott hallgatói keretszám messze el fog maradni az adott évben érettségizettek számától. 160 ezer felvételiző van átlagosan egy esztendőben, ebből 110 ezer f elvehető felsőfokú intézményekbe, és ebből csak 55 ezer az államilag finanszírozott keretszám. Ha ezeket a számokat összevetjük, akkor bizony joggal vetődik fel bennünk az a kérdés, hogy vajon kik lesznek azok a szerencsés érettségizettek, akik évfolyamukb ól bekerülhetnek az egyetemekre, főiskolákra. Kik lesznek egyenlőbbek az egyenlőknél? Milyen kritériumok alapján fogja kiválasztani az adott felsőoktatási intézmény a hozzá jelentkező számos érettségizettből a leendő hallgatókat? A jelentkezési sorrendet v egye figyelembe, esetleg ábécésorrendet, vagy ne adj' isten, a Szocialista Hazáért vagy a Munkásparaszt Hatalomért Érdemrenddel rendelkező szülői hátteret? (Közbeszólás balról: Főleg azt! - Derültség.) Mi lesz azokkal, akik évekkel korábban érettségiztek? Mi lesz azokkal, akik az érettségi esztendejében még nem felvételiznek? Ez azt jelenti, hogy minden évben új érettségit kell tenni? A törvény egy szót nem szól ezekről a kérdésekről. Azt gondolom, ezek viszont olyan problémák, amelyekre illő lenne határoz ott, világos, korrekt és pontos választ adni, hogy kellő mértékben tudjanak tájékozódni az érintettek és családjaik is arról, hogy mi vár rájuk. A felvételre jogosító érettségi nincs úgy szabályozva, hogy országosan, egységesen összehasonlítható lenne. A k özoktatási törvénytervezet módosítása, amely megszüntetné a kerettanterveket, még inkább erősíti ezt. A felvételi ilyen jellegű szabályozása nemcsak az egyetemek, főiskolák színvonalát fogja nivellálni, hanem a közoktatást is erre kényszeríti. A romló demo gráfiai viszonyok között a diákokért folyó versengés miatt az iskolák alapvető érdeke az lesz, hogy akár érdemtelenül is, de felfelé kerekítsék az érettségi eredményeket, sőt a tanulmányi időszak során szerzett érdemjegyeket is, hiszen a törvény lehetővé t enné a felsőoktatási intézményeknek, hogy a felvételkor ezeket az érdemjegyeket figyelembe vegyék. Az iskolák érdeke tehát nem a valós teljesítmények értékelése lesz, hanem a diákok tényleges ismereteinek a kozmetikázása. Ugyanakkor a törvényjavaslat szeri nt a felsőoktatási intézmények, ha akarnak, jogosultak úgynevezett alkalmassági vizsgát tartani. Ezek szerint tehát akkor a korábbi paragrafusban megfogalmazottal ellentétben az érettségi mégsem elegendő a felvételihez? Mégis lesz felvételi? A tervezett jo gszabály melyik előírása szerint készüljenek a középiskolások és szüleik a közeljövőben esedékes továbbtanulásra? Mik az iránymutatók a számukra? Ezek olyan ellentmondások, amiket egy jogszabály nem engedhet meg a maga számára. A felsőoktatási törvény terv ezete azonban nemcsak káoszt okoz, hanem jogot is sért. Ha az egyetemek, illetve főiskolák saját felvételiket tartanak, ezek összehangoltságának hiányában hogyan
