Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SZITKA PÉTER, az ifjúsági és sportbizottság előadója: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SZABÓ ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2567 Az előterjesztés számos, egymásnak ellentmondó szabályozást tartalmaz, ami értelmezhetetlenné és alkalmazhatatl anná teszi a jogszabályt. A benyújtott törvénymódosítás szövegének ismeretében immár érthető, hogy miért övezte oly nagy titkolózás az elmúlt hónapokban a felsőoktatási törvény előkészítését. Kínos, ha az érintettek és a hozzáértők előtt idő előtt kiderül az igazság, nevezetesen az, hogy az Oktatási Minisztérium a nagy szavakon és ígéreteken kívül szakmailag gyenge, koncepciótlan, átgondolt cselekvésre képtelen tárca; ahogyan kínos, sőt botrányos az is, hogy egy ilyen tákolmány elkészítésére a tárca, ahogy azt a politikai államtitkár úr a parlamentben elismerte, közel százmillió, azaz oldalanként több mint hárommillió forintot fordított. Ez a törvényjavaslat nem épít, hanem rombol. Nyugalom és kiszámíthatóság helyett bizonytalanságot és sok vonatkozásban a p ártállami időket idéző politikai befolyásolást hoz létre a felsőoktatásban. Általános vitára tehát alkalmatlan. Az pedig, hogy maga a miniszter sincs tisztában a törvénytervezet tartalmával, ahogyan az előbb az expozéból kiderült, még inkább megerősíti a j avaslat vitára való alkalmatlanságáról alkotott véleményünket. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Szitka Péternek, az ifjúsági és sportbizottság előadójának. SZITKA PÉTER , az ifjúsági és sportbizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ifjúsági és sportbizottság megtárgyalta a T/3592. számú törvényjavaslatot, és első mondatomban szeretném örömömet kifejezni a tekintetben, ho gy a bizottsági ülésen minden bizottsági tag, párthovatartozásra való tekintet nélkül elismerőleg szólt a törvényjavaslatról. A bizottsági munkánk során három fő gondolatot fogalmaztunk meg a törvényjavaslattal kapcsolatosan - elsősorban azt, hogy a munka világával kapcsolatos különböző szabályok, törvények az elmúlt években nyilvánvalóan többször változtak, ezáltal elengedhetetlen a felsőoktatási törvény harmonizálása ezekhez a szabályzókhoz. Az elmúlt évtizedekben a hallgatók létszáma megháromszorozódott, és tény az, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa többször kifogását jelezte a hallgatói jogok érvényesülésével kapcsolatban. Megnyugtató megoldásként szerepel a törvényjavaslatban, hogy az intézmény és a hallgatók közé az államigazgatási eljár ási folyamat beemelésével ez egy megoldási lehetőség lehet. A közoktatási törvény módosításával az érettségi vizsga jellege megváltozik, nyilvánvalóan ezáltal a felsőoktatási felvételi folyamat is változni fog. A törvényjavaslat tartalmazza, hogy szakterül etekre lebontva egységesen kerül szabályozásra maga a felvételi vizsga. Összességében tehát megállapítanám, mint ahogy az első mondatomban is jeleztem, hogy a bizottsági tagok elismerően nyilatkoztak a törvényjavaslatról, a felsőoktatás színvonalát, a fels őoktatás külön körülményeit előremutatóan befolyásolja a jelen törvényjavaslat, és ezáltal egyhangúlag a tisztelt Ház figyelmébe és általános vitára alkalmasnak találták. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tiszt elt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek, a napirendi ajánlás szerinti 1515 perces időkeretben. Közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Kérem a képviselőtársaimat, hogy a szószékről mondják el a felszólalásaikat. Megadom a szót Szabó Zoltánnak, az MSZP képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselő úrnak. DR. SZABÓ ZOLTÁN , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Világszerte egyre inkább terjed az a felismerés, hogy a gaz dasági fejlődésnek, a gazdasági növekedésnek döntő kritériuma nem egy adott ország
