Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 28 (67. szám) - Személyi ügy: - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló... - ELNÖK (dr. Szájer József): - SZŰCS LAJOS, a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2525 hogy 12 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett a javaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Milyen érvek szólnak a törvényjavaslat elfogadása mellett? Többek között az, hogy a javaslat alapvetően a különböző közszolgálati jogviszonyok közötti harmonizációt szolgálja, egységességet visz a rendszer be, és ez vitathatatlan előrelépés. Célja, hogy a közszféra versenyhátrányát csökkentse a versenyszférával szemben. Ki kell emelni - és ez az egyik legfontosabb életpályaintézkedés , hogy közel 70 ezer hivatásos szolgálati viszonyban és katonai jogviszon yban állóra is kiterjeszti az állam készfizető kezessége mellett megvalósuló lakástámogatást. Lényeges eleme a javaslatnak, hogy intézkedik az ügykezelők visszaszervezéséről a köztisztviselői törvény hatálya alá. Az ügykezelők újra elfoglalhatják az őket m egillető helyet, hiszen egy csapatmunka részesei, mely csapatmunka egyébként jellemzi a közszolgálatot. (19.40) Régi problémát orvosol a javaslat azon része, amely a polgármesterek illetményéről rendelkezik. Néhány település esetében előfordul, hogy az amú gy rendkívül felelősségteljes munkát végző jegyző illetménye jóval magasabb, mint a polgármesteré. Ez egyébként csak bizonyos településtípusokra jellemző. És nagyon ideje már, hogy nyugvópontra jusson ez a kérdés. Fontos szempont, hogy mindazon esetben, am ikor a törvény alanyi jogon biztosítandó juttatásról rendelkezik, teljes mértékben finanszírozza annak költségeit. Idetartozik például a magasabb összegű ruhapénz, a 30 százalékos szorzóemelés vagy a megemelkedett nyelvpótlék. A törvényjavaslatot előkészít ése során két testület tárgyalta több menetben is, a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács és az Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács. A javaslat erényének tartják, hogy az semmiféle negatív intézkedést nem tartalmaz. Összes kifogás uk lényegében az volt, hogy miért nem emelkednek dinamikusabban az illetményalap körébe tartozó utánkövetési mechanizmusok. Folyamatban van egy hároméves megállapodás kidolgozása a Belügyminisztérium és a szociális partnerek között, amelyben további megold andó kérdésekkel is foglalkozni kívánnak. Továbbá készül egy egységes közszolgálati kerettörvény is, amelynek törekvései teljes mértékben összhangban vannak jelen törvényjavaslattal, amely éppen a harmonizációt és az egységesítést szolgálja. A szociális és családügyi bizottság tehát a javaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. A kisebbségi véleményt Szűcs Lajos képviselő úr ismerteti. Megadom a szót. SZŰCS LAJOS , a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Ház! Az április 16án megtartott szociális és családügyi bizottsági ülésen elmondottakhoz hozzátartozik, hogy a bizottság kormányp árti többsége 12 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 3 tartózkodással fogadta el az általános vitára való alkalmasságot. Sajnos, nem először hangzik el ebben a Házban az a szó, hogy salátatörvény. Muszáj vagyunk ezt a törvényt is ennek a már anekdotisztikus szövegnek megfelelően jellemezni, hiszen a kormány ahelyett, hogy az egyes törvényeket valóban kicsit mélyenszántóbb módon kezdte volna el megreformálni, ismételten egy olyan javaslatcsomagot nyújtott be részünkre, amelynek több olyan eleme van, amit nem is igazából lehet pontosan egymáshoz hasonlítani. Nagyon érdekes, hogy a többségi előadó nem is a bizottságot érintő részekről beszélt, elsősorban a rokkantnyugdíj jogosultsági kérdéseit feszegették, valamint a szociális rekreációs szabadságról beszéltek. A bizottság előtt is előkerült a polgármesterek javadalmazása és annak kérdése, amit már
