Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 15 (66. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz):
2424 meghaladja az átlagost. Emellett speciálisan e réteget megcélzó programokat is indít, ahol - tekintettel az igénybe vevők hátrányos helyzetére - a nyújtott állami támogatás az átlagosnál magasabb mértékű. A kiemelt programok köz ött szerepelt a tavalyi évben a környezetvédelmi átmeneti, úgynevezett tranzitfoglalkoztatási program, valamint a falusias térségek népességmegtartását is szolgálni kívánó gyógy- és fűszernövénytermesztői, feldolgozói képzés. A romák foglalkoztatásában f ontos szerepet játszanak a megyei munkaügyi központtal szoros együttműködésben tevékenykedő baranyai cigány civil szervezetek, egyesületek, alapítványok, kisebbségi önkormányzatok. Roma származású mentorok segítségével tavaly 280 hátrányos helyzetű roma mu nkanélkülit vontak be a foglalkoztatásba a “Lépésről lépésre” nevű program keretében. A mentor a roma ügyfelek részére nyújtott tájékoztatáson túlmenően ügyintézési segítséget is adott, és ösztönző szerepet is betöltött. Ezen túlmenően a Pé csi Termelőiskolában olyan szakképzetlen - köztük 30 százalékos arányban roma - fiatalok számára nyújtanak minden tanévben képzési és gyakorlati munkalehetőséget, akik szociálisan, mentálisan hátrányos helyzetűek. 2003ban folytatódnak a romák munkaerőpia ci helyzetének javítására tett erőfeszítések. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 21 programot hirdet meg romák számára, mintegy 3,1 milliárd forint értékben, melyeken keresztül munkaerőpiaci szolgáltatást, foglalkoztatást, ezen belül tranzitfoglalk oztatást támogatnak. Hamarosan meghirdetésre kerül a “Munka világából való kirekesztődés elleni küzdelem” címet viselő PHAREprogram, melynek célja helyi kezdeményezéseken alapuló munkaerőpiaci programok révén a halmozottan hátrányos helyzetű lakosságcsop ortok, különösen a roma lakosság életkörülményeit és társadalmi integrációját javítani. Mindemellett kifejezetten a vállalkozóvá válást segítő mintaprogram elindítására is sor kerül az idei évben, amely 35 éven belül korszerű kis- és közepes vállalkozások életképessé tételével kívánja biztosítani a munkanélküli romák foglalkoztatását, illetve vállalkozóvá válását. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bóka István képviselő úr, “Miért jó a kormánynak, ha a Balatonon nincs vitorlás turizmus?” címmel. Öné a szó. DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Varga Mihály fideszes képviselő ez ügyben már felszólalt 2003. április 7én, “Miért kívánja a kormány a Tiszatavi idegenforgalom visszafejlődését, a helyi vállalkozások csődjét?” címmel. Nagy felzúdulást keltett a 30/2003. (III. 18.) számú kormányrendelet, amely rendelet lehetetlen feladatok elé állította az ország összes vitorlázóját, í gy a balatoni vitorlázókat is. Vitorlás szakmai körökben, ha csak a finomabb véleményeket ismertetem, az alábbi állásfoglalások váltak mérvadóvá: “A rendeletet dilettánsok állították össze.” “Sugárzik a rosszindulat a vitorláshajótulajdonosok iránt.” “A r endelettel a vitorlás turizmust akarják szándékosan megfojtani.” “A rendelet nevetségessé tesz minket a külföldiek előtt, akiket ezen szabályozással sikerül elriasztani.” (18.30) Az érdekszervezetek továbbá sérelmezik a türelmi idő hiányát, azt, hogy a jog szabály azonnali hatállyal került bevezetésre, nem hagyva időt a felkészülésre. Hiányolják, hogy a rendelettervezet nem került egyeztetésre a témában érdekelt és érintett kompetens szervezetekkel, például a Balaton Fejlesztési Tanáccsal, a Balatoni Szövets éggel, hajós érdekszervezetekkel, másokkal. A probléma lényege, hogy a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 58. §a a motorral hajtott kishajókra és csónakokra ír elő üzemeltetési engedélyt, a hivatkozott rendelet ezt kiterjeszti a vitorlás haj ókra is, amelyeknek csupán segédmotorjuk van, a fő hajtóerő a szél. Felmerül a kérdés,
