Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 14 (65. szám) - A Gazdasági Versenyhivatal 2002. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat... - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - SÁGI JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szájer József): - SZABADOS TAMÁS (MSZP):
2205 Köszönöm szépen. Újabb felszólalók jelentkeztek, úgy látszik, hogy bizt atást nyertek a későn jelentkezőtől. Sági József képviselő úrnak adom meg a szót ötperces időkeretben, Fidesz. SÁGI JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én is úgy gondolom, hogy a FideszMagyar Polgári Párt ehhez a törvényjavaslathoz nagyon konstruk tívan állt hozzá; már az általános vitában is elmondtuk, hogy ezt a törvényjavaslatot jónak találjuk, és a módosító indítványainkkal szeretnénk feljavítani. A bizottsági vitában sajnos nem talált ilyen pozitív fogadtatásra a sok jó ötletünk, ennek ellenére most is megkíséreljük azt, hogy még egy kicsit javítsuk a törvényjavaslatot. Noha sok probléma van a törvényjavaslattal, a legnagyobb gondnak talán azt tartjuk, hogy a javaslat érzékelhető módon támogatja az iskolarendszerű oktatással szemben az iskolaren dszeren kívüli képzéseket. Ez főként abban nyilvánul meg, hogy a szakképzést folytató intézményeknek nehezíti az együttműködését a gyakorlati képzést folytató intézményekkel. Ezzel szemben például a törvényjavaslat támogatja az üzemközi tanműhelyek létreho zását - persze mondanom sem kell, hogy ez nem kedvez a szakképző iskolák tanműhelyei fejlesztésének. Őket támogatná az is, ha nemcsak a saját tanulóik, hanem az általuk oktatott szakmák tekintetében is vizsgáztatási jogot kapnának a saját tanulóik. Joggal vethető fel a kérdés tehát: miért jó az, ha az iskolarendszerű oktatás intézményeit az állam egyszerre finanszírozza, ugyanakkor pedig szakmailag ellehetetleníti? Ez az első számú kifogásunk, ezért próbáltuk háromnégy ilyen módosító indítvánnyal ezt a pon tot gyengíteni. Van egy másik javaslatunk is, amely az OKJval függ össze. Mi azt szeretnénk elérni, hogy ha nem is azonnal, de egykét éven belül a javaslat lépcsőzetesen elhagyná az OKJből az elmélet és a gyakorlat arányának rögzítését, mert ilyen módon elérhetnénk azt, hogy az elméleti idő nem menne a gyakorlati képzés kárára. Most ugyanis az a veszély áll fenn, hogy a legtöbb oktatási intézmény, leginkább iskolarendszeren kívüli képző intézmény az elméleti képzést fogja előnyben részesíteni, ami nyilvá n olcsóbb is, kevesebb szakértelem kell hozzá, ugyanakkor viszont sarlatánságra is nevel. Ezt mi így nem tudjuk támogatni, de - mint mondtam - szeretnénk néhány módosítóval ezt a támogatást megszerezni. Később még igyekszem hozzászólni. Köszönöm szépen a f igyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Szabados Tamás képviselő úrnak, MSZP. SZABADOS TAMÁS (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Két fideszes képviselőtársam is megjegyezte, hogy a bizottságban igen konstruktív vita folyt a törvénytervezetről. Az általános vitára való alkalmasságot 21:0ra szavazta meg a bizottság, amire nem nagyon volt példa sem az elmúlt ciklusban, sem az az előtti ciklusban a szakmai törvényeknél. Hadd mondjam el, hogy ellentétben a két előző képviselőtársam állításával, hogy nem voltak a kormánypártok konstruktívak ez ügyben, két fideszes indítványt egy az egyben, nyolcat pedig úgy fogadott el a bizottság, hogy kapcsolódó módosító indítvánnyal, bizottsági módos ító indítvánnyal, kis módosítással fogadta be a bizottság kormánypárti többsége, és ez is 21:0 arányban nyert elfogadást. Ez azt jelenti, hogy a 36 beadott módosító indítványból, amiből kormánypárti volt több mint tíz, gyakorlatilag az ellenzéki képviselők által beadott módosító indítványoknak több mint a felét fogadtuk el, ami, azt hiszem, ebben a parlamentben nem sűrűn szokott előfordulni. Tehát még egyszer szeretném leszögezni, hogy ez egy olyan törvény, amelyben, úgy érzem, a mai napig is, itt is konsze nzus van, vagy konszenzus közeli állapot van. Nagyon remélem, hogy a parlament két ellenzéki pártja, tehát a nagyobbik és a kisebbik ellenzéki pártja is támogatni fogja ezt a törvényjavaslatot, mert nagyon helyesen állapította meg a parlament mindkét oldal a, hogy ennek a törvénynek az előkészítése már az előző ciklusban megkezdődött, most érett törvényjavaslattá, és úgy érzem, olyan törvényjavaslattá, hogy a módosító javaslatokkal, amikbe az ellenzéki