Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 11 (47. szám) - Személyi ügy: - A nemzetőrség létrehozásáról szóló 100/2001. (XII.21.) Ogy. határozat hatályon kívül helyezéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - MÁRTON ATTILA (Fidesz):
217 Szeretnék visszatérni a Medgyessy Péter által reggel elmondottakhoz. Azt mondta, hogy ne mondjunk mindig nemet a különböző javaslatokra csak azért, mert más pártoktól jön. Az elején szóltam arról, hogy lám, lám, itt egy remek pillanat, hogy önök önmérsékletet gyakorolhassanak, elfogadják és ne rombolják le mindazt, amit az Orbánkormány létreh ozott és fel akart építeni. Én konstruktív vagyok a Juhász Ferenci határozati javaslattal kapcsolatban is, nem utasítom el helyből, bár igen nehezemre esik, hogy ne mondjam annak zsigerből, aki ilyet benyújt ma az Országgyűlés elé mulasztásos törvénysérté st elkövetve, azon nyomban, hogy ugyan kérem, nem. Módosító javaslatot nyújtottam be ma a Juhász Ferenci javaslathoz, amely úgy szól, hogy hatályát veszti a nemzetőrség létrehozásáról szóló 100/2001. számú országgyűlési hatá rozat 2050. december 31én. Bízom benne, hogy addigra egy békésebb, biztonságosabb világban élhetünk, és akkor már nem lesz szüksége nemzetőrségre. Köszönöm szépen. (Zaj.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Kérem, hogy koncentráljunk az ülés érdemi részé re. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Márton Attila képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. MÁRTON ATTILA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hallgatva a vitát, egyre inkább az az érzésem, hogy tisztelt ko rmánypárti képviselőtársaim a miniszterelnök úr beszédéből csak a közvetlen, direkt módon értelmezhető dolgokra koncentráltak a nap elején, míg a mögöttes gondolatokra vagy nem koncentráltak eléggé, vagy átsiklottak rajtuk. Én úgy értelmeztem, hogy a minis zterelnök úr egyfajta konstruktivitást is kért akkor, amikor azt mondta, hogy ne mondjunk mindenre zsigerből nemet, hanem mondjunk igent is, és meg kell fontolni az igeneket is. Miért mondom ezt? Azért, mert a vita eddigi szakaszában már nagyon sok minden elhangzott, és úgy gondolom, hogy kormánypárti képviselőtársaim azokat a gondolatokat, amelyeket a miniszterelnök úr belegondolt a beszédébe, nem igazán tartják szem előtt. Államtitkár úr azt mondta, hogy az eredeti határozat megszületése óta már hosszú id ő telt el, és érdemi munka ennek végrehajtására igazából nem történt. Önök lassan már tíz hónapja vannak kormányon, ennyi idő alatt igazán tehettek volna valamit érdemben ennek a határozatnak a végrehajtása érdekében. Keleti György képviselő úr pedig azt m ondta Simicskó képviselő úrnak, hogy nem támogatták olyan formában, “ahogyan azt ön javasolja”. Ha önöket nem az élből, zsigerből történő elutasítás vezérli ennek a határozatnak a mentén, akkor valamilyen alternatívát kellett volna letenniük az asztalra, é s akkor nem a direkt elutasításról vitáznánk, hanem arról, hogy hogyan lehet ezt a határozati javaslatot jobbítani, a jelenlegi helyzethez igazítani. (17.30) Miért mondom ezt? Azért, mert önök kitűzték célul és feladatul, amivel részben mi is egyetértünk, hogy önkéntes hivatásos haderővel kell fölváltani a jelenlegi honvédséget. Ez nagyon szép és nagyon jó gondolat. A kérdés csak az - és itt kapcsolódnék mindahhoz, amit Vadai Ágnes képviselő asszony elmondott , hogy vajon kikből lesz majd az önkéntes hivat ásos haderő. Hiszen ha az egyik mai napilap címoldalas cikkét megnézik, ott az van, hogy sok a bliccelő katonaköteles. Tudom, erre az érv az, hogy persze, mert most sorozott hadsereg van, és mindenki próbálja elkerülni, de úgy gondolom, hogy sajnos a külön böző kampányok miatt is ma a honvédségnek nincs igazán komoly vonzereje. Ez a határozati javaslat, amelynek önök most az elutasításáról tárgyalnak, úgy gondolom, nagyon sokat javíthatna azon a helyzeten, amely ma a honvédség terén van. Miért? Ugyanis meggy őződésem, hogy a folyamatos utánpótlást a honvédség részére nem propagandafilmekkel és különböző toborzó kampányokkal lehet elérni, hanem olyan szervezettel vagy szervezetekkel, ahol a fiatalok igenis kaphatnak valami képet a honvédségről, arról, hogy mi i s az, ami majd várhat rájuk,
