Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 11 (47. szám) - Személyi ügy: - A nemzetőrség létrehozásáról szóló 100/2001. (XII.21.) Ogy. határozat hatályon kívül helyezéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz):
216 és a vezérkar illetékeseivel konzultáltunk annak idején, akik elmondták, hogy a hadseregből távozó szerződéses katonákkal és a meglévő tartalékkal együtt biztonságosan megoldható a tartalékképzés. Közben új feladatok is felmerültek és merőben megváltozott a biztonsági helyzet, és különösen szeptember 11e után kell átgondolnunk a biztonságpolitikai kihívásokat. Lényegesen megváltoztak a súlyok, az arányok, a prioritások, és olyan új tényezőket kell figyelembe venni, amikre eddig nem gondoltunk. Senki nem gondolt arra, hogy egy utasszállító repülőgép, megtöltve kerozinnal az egyik legsúlyosabb fegyverré és fenyegetéssé válhat. De át kell gondolni a polgári védelem, a környezetvédelem, a katasztrófavéd elem kérdését, és mindezeket együtt megfelelő biztonsági doktrinába kell foglalni - mondottuk volt annak idején. S úgy fejeztük be, hogy “mindezekkel együtt sajnálattal kell mondanom azt, hogy ezzel a javaslattal ab ovo nem értünk egyet, nem tudjuk támogat ni, nem tudjuk elfogadni, és érdemben még vitázni sem látjuk értelmét”. Ez volt akkor, amikor elleneztük és nem szavaztuk meg. Végezetül visszatérek a napirenden lévő határozati javaslathoz, amely alapján hatályon kívül kell helyezni azt a megalapozatlan é s általunk már kezdetektől fogva bírált és el nem fogadott határozatot, amely egy új fegyveres erőt, a történelmi nemzetőrség nevét kisajátítva, attól teljesen elszakadva kíván létrehozni. Teljesen logikus és szükségszerű lépés ezen határozat hatályon kívü l helyezése. S ha szembenézünk az azóta a NATO által tartott tükörrel, a védelmi felülvizsgálat eddig feltárt képével és helyzetelemzésével, az erőfeszítéseket és az anyagi erőforrásokat nem egy új körvonalazatlan fegyveres erő létrehozására, hanem a honvé dség védelmi kötelezettségeinek teljesítésére, a NATOban vállalt kötelezettségek valóra váltására, az ehhez szükséges haderőképesség kialakítására és ezzel szoros összhangban a Magyar Honvédség önkéntes haderővé történő átalakítására kell koncentrálni. Vé gül hadd tegyek egy személyes megjegyzést: annak idején 1956ban magam is részt vettem a nemzetőrség szervezésében. Abban a történelmi helyzetben egészen másról volt szó. A nemzetőrség az egyetemisták, a felkelők, a rendőrség és a honvédség tagjaiból integ rálódott, amelynek feladata egyrészt a rend fenntartása volt, másrészt az agresszorok elleni védekezés és védelem. Nem is szólva az 184849es nemzetőrségről, amelynek még nem lehettem tagja, de amely annak idején hosszú ideig bizonyított, és amely tulajdo nképpen pótolta a magyar honvédséget, illetve annak az előképe volt. Úgy gondolom, nem volt szerencsés annak idején a nemzetőrség nevének a felhasználása. S még egy dolog, amire azóta fokozottabban oda kell figyelni, a civil kontroll kérdése. Teljesen bizo nytalan lett volna a civil kontroll megoldása egy ilyen koncepciótlan és át nem gondolt struktúrával rendelkező harmadik fegyveres erő esetében. Úgy gondolom, mindezek teljes mértékig indokolják, hogy ezt az országgyűlési határozatot annulláljuk, és elfoga djuk a jelenlegi határozati javaslatot, amelyet - mint mondottam volt - messzemenően támogatunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Simicskó István képviselő úrnak, Fi deszMagyar Polgári Párt. DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én nem várom el Mécs Imrétől, hogy volt állítólagos '56osként a nemzetőrséget támogassa. Nem várom el, mert akik Linder Béla nyomdokain haladnak, a “Sorkatonák, oszo lj!” jelszót folyamatosan a zászlajukra tűzik és mindezzel morális válságba kergetik a Magyar Honvédséget, a haza védelmének ügyét lejáratják, tovább rombolva a katonai pálya presztízsét, azoktól nem várhatom el, hogy a nemzetőrség ügyét most támogassák. N em is fárasztom magam ezen, azt kell mondjam, hogy nem számít, bár rosszul esik a katonáknak is, és rosszul esik nekem is, hogy önök ilyen kampányokat hajtanak végre.
