Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 8 (64. szám) - Az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. CSEHÁK JUDIT egészségügyi, szociális és családügyi miniszter:
2037 hogy ez ne így legyen. Hiszen ha nem függesztették volna fel az előző törvé nyt, akkor garantáltan állami többségű tulajdonnak kellett volna maradnia ezekben az intézetekben. Lehet, hogy pont ez volt a baj egyébként, hogy azzal ezt próbálták elkerülni, hogy százszázalékosan magánkézbe lehessen juttatni. A másik: az igaz, hogy test ületek döntenek ilyen kérdésekben, csakhogy egy pénzügyi szempontból lehetetlen helyzetbe hozott önkormányzatnak a döntési lehetőségei nyilvánvalóan sokkal szűkebbek, mint egy olyan önkormányzatnak, amelyik megkapja a kormánytól az ígért forrásokat. Azt go ndolom, ha minden testület ilyen helyzetben volna, akkor egészen másképpen állna hozzá. ELNÖK (Harrach Péter) : Göndör István képviselő úrnak adom meg a szót. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Változatlanul csak azért szólok közbe, mer t szeretném, ha tényleg a tárgynál maradnánk, és arról beszélnénk, ami az asztalon van. Bartha Képviselő Úr! Nem hiszem el! Szándékosan nem akarja megérteni?! Itt nincs pénz, itt az önkormányzatoknak nem lesz bevétele! Az önkormányzat nem eladja a kórházát , hanem abba valaki beszáll tőkeemeléssel. Ezért mondtam azt, hogy ez a törvény eredendően gazdasági viszonyokról szól az egészségügy területén, tehát igenis olyan új fogalmak kerülnek elő, amelyek eddig szokatlanok voltak az egészségügyben. Ha valaki forr ást hoz be, az a pénz bent marad a rendszerben, akkor is, ha egy egységet hoz, és akkor is, ha száz egységet hoz. De hogy mekkora lesz a részesedése egy egészen belül, az majd az átalakulás időszakában végrehajtott vagyonértékelésből következik, de ha bele gondolunk, hogy ma egy kórház - mindegy, hogy kisvárosi vagy megyei kórház - mekkora értéket képvisel, akkor látni kell, hogy aki itt be akar szállni, és meghatározó, mondjuk, 10 százalékot meghaladó tulajdoni részarányt akar szerezni, annak komolyan a zse bébe kell nyúlni. Ez egy adott kórház esetében már érdekes lehet. Egy önkormányzat attól, hogy anyagilag nehéz helyzetben van, nem az, hogy nincs rákényszerítve; ha ezt tenné, akkor butaságot tenne, mert majd menet közben, utólag rájön, hogy ebből neki egy forint haszna sincs. (12.30) Ugyanakkor tudjuk azt, hogy ma az önkormányzati és az állami források is szűkösek. Ezért igenis, nekünk érdekünk törvényhozási szinten megteremteni azt a keretszabályt, ami lehetővé teszi, hogy mindazok, akik be akarnak fektet ni az egészségügybe, szabályozott módon tehessék meg, és ne élvezzenek előnyt senkivel szemben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A miniszter asszony mint előterjesztő részt kívá n venni a vitában. Öné a szó. DR. CSEHÁK JUDIT egészségügyi, szociális és családügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt azért kérek szót, mert örvendetes módon ez a vita, a vita túlnyomó többsége, különösen a Csáky képvi selő úr által elmondottak, valóban az előterjesztett törvényhez kapcsolódnak. Úgy gondolom, ezt üdvözölnöm kell. Hadd soroljam fel azokat a megállapításait, azokat a tényeket vagy gondolatokat, amelyekkel én maradéktalanul egyetértek. Például teljes mérték ben egyetértünk abban, hogy ilyenkor, amikor egy törvényről mondunk véleményt, akkor nem elegendő magát a törvényt vizsgálni: a törvény környezetét, azokat a viszonyokat, azokat az állapotokat is gondosan át kell tekintenünk, amelyek között ez a struktúra működni fog.
