Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 7 (63. szám) - A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - SZABÓ LAJOS (MSZP):
1975 A bizottság i ülésen elhangzott, hogy a törvényjavaslat az uniós jogharmonizáció egy újabb lépése, a jogszabály összhangban áll az Európai Tanács fizetési és értékpapírelszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 98/26os európai közösségi szabá lyozás irányelveivel. (20.50) A törvényjavaslat még két további törvénymódosítást von maga után. Az MNBtörvénybe beépítendő a kijelölési jog, illetve az államigazgatási általános szabályokról szóló törvény módosítandó az eljárás alkalmazhatósága érdeké ben. A törvényjavaslat kis terjedelmű, és viszonylag szűk kör tevékenységét szabályozza, de fontos a fizetési rendszerek stabilitása érdekében. Erre figyelemmel a költségvetési bizottság nevében javaslom a törvény elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Az előzőekben jelzettekkel ellentétben kisebbségi vélemény nem fogalmazódott meg, vagy legalábbis azokat nem kívánják elmondani képviselőtársaim. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselői fels zólalásokra kerül sor tíztíz percben. Először az írásban jelentkező képviselőknek fogom megadni a szót. Az első hozzászóló Szabó Lajos képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. SZABÓ LAJOS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államti tkár Úr! Az Országgyűlés számára a kormány által benyújtott törvényjavaslatot alapvetően szakmai, ha úgy tetszik, technikai jellegű törvényjavaslatként is kezelhetnénk. Politikai vetülete a törvényjavaslatnak annyiban van, amennyiben az uniós jogharmonizác ió folyamatába illeszkedve segíti magát a csatlakozási folyamatot; illetve más oldalról politikai tartalmat hordoz az a jogalkotói szándék, amely a pénzügyi rendszer, így a gazdaság egészének biztonságát kívánja erősíteni. A törvény a gazdaság legtöbb szer eplőjét közvetlenül nem érinti, hatálya az elszámolási rendszerekben részt vevő hitelintézetekre, befektetési vállalkozásokra, illetőleg az egész rendszer szempontjából kulcsszerepet játszó Magyar Nemzeti Bankra terjed ki. Közvetve természetesen mindannyiu nkat érint, hiszen a pénzügyi rendszer biztonságának sérelme a vállalkozásokat, az egyéneket már közvetlenül érinti, illetve érintheti. A bankok és a befektetési vállalkozások az egymás közötti átutalásaikat, értékpapírtranszfereket elszámolási rendszereke n keresztül bonyolítják. Az elszámolások során a bankok, befektetési vállalkozások pénz, valamint értékpapírkövetelései és tartozásai nettósításra kerülnek, és csak a nettó összegek, illetve az egyes értékpapírok nettó egyenlegei kerülnek teljesítésre. Az elszámolási rendszerek védelme alapvető érdek, hiszen megengedhetetlen, hogy az egyegy résztvevő ellen indítandó, fizetést korlátozó eljárás, amely során korlátozzák, megtiltják a résztvevő által teljesíthető fizetéseket, dominóhatást váltson ki, megre ndítse a pénzügyi közvetítő rendszer egészének stabilitását. A törvényjavaslat azon törekvése, amely az elszámolási rendszerek védelmére irányul, támogatandó. A törvény rendelkezései összhangban állnak az Európai Parlament és az Európai Tanács vonatkozó ir ányelvével. Az irányelvben foglaltaknak a hazai jogba és joggyakorlatba való átültetése hozzájárul ahhoz, hogy a hazai kockázatok csökkentésével a pénzügyi közvetítő rendszerek stabilitása az Unió egészében is növekedjék. A törvény az előzőekben említett c élok érvényesítése érdekében szabályozza az elszámolási rendszerek létrehozásának jogi kereteit, a résztvevők közötti megállapodás minimálisan kötelező tartalmát, az elszámolási rendszerek állami elismerése kijelölésének rendjét. Az elszámolási rendszerek biztonságos működése szempontjából garanciális rendelkezés, hogy a megbízások a
