Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 1 (62. szám) - A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - FONT SÁNDOR (MDF):
1863 Köszönöm szépen. A szónokok itt elégedetlenkednek a kiszabott idő mértékével kapcsolatban, de egyetlenegy frakció sem kezdeményezte a házbizottsági ülésen, hogy ennél hosszabb legyen a szónoklási idő. Szeretném kérni képviselőtársaimat, hogy ha legközelebb ilyen problémájuk van, akkor ezt a frakcióvezetőkön keresztül a házbizottságban jelezzék. Most ismételt hozzászólásra megadom a szót Font Sándor ké pviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum, tíz percben. FONT SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A 49 százalékos tulajdoni részesedési felső határnál hagytam abba az előző felszólalásomat, amelyben - mint említ ettem - nem nagyon értem ezt a számomra érthetetlen korlátot, hogy miért kell maximálni 49 százalékban a részvételi arányt, hiszen ez csak arra jó, hogy nagy veszteséget szenvedjen el, és kicsi beleszólási lehetősége legyen abban a cégben, ahol az MFB ilye n arányban részesül. De még egy lehetséges: ha netán sajnálatos módon valahogy egy kedves céget meg kell menteni azáltal, hogy az MFB finanszírozza meg neki ezt a veszteséget. Remélem, hogy ez a beterjesztett törvénytervezet szándékával ellentétes, hiszen az indoklásban több helyen is ezt láthattuk. A külföldi forrásbevonásnál nevesíti a törvénytervezet, hogy mely valutákban lehet felvenni forrást; itt az amerikai dollárt, a svájci frankot és az eurót nevesíti. Kimaradt ebből azonban a japá n jen. Számunkra érthetetlenül maradt ki, hiszen tudjuk jól, hogy ma a nemzetközi tőkepiacon a hitelkihelyezéseknek igen jelentős mennyisége, állománya japán jenben történik. Éppenséggel ez idő tájt az egyik legkedvezőbb hitelhez jutási lehetőség japán jen ben folyósítandó most is, ezért nem értjük ezt a diszkriminációt. Mi lehet ennek az oka? Érthetetlen ugyanúgy az, hogy kizárólag csak az euró alapú hitelnél kéri a pénzügyminiszter egyetértését a törvénytervezet, a többinél nem. Tehát az amerikai dollárnál nem, ezek szerint az USAból vehet fel minden további nélkül - ha kedvező, ha nem, ha meggondolatlan, ha nem, ha drága a hitel, ha nem - az MFB vezetése hitelt. Nem egészen értem ezt a magatartást, mert úgy érzem, hogy itt az egész eurózóna, tehát az unió s rendszer kerül megint háttérbe, és ezzel nem tudok egyetérteni. Úgy emlékszem, hogy mi április 12én éppen ehhez az Európai Unióhoz akarunk csatlakozni, amellyel - ha minden igaz - háromnégy éven belül nagyon szoros szövetséget, pénzügyi szövetséget is felépíthetünk az eurózónához való csatlakozásunkkal. Akkor érthetetlen számomra, hogy miért éppen az eurót és az eurózónát diszkrimináljuk. Nagyon szeretném felhívni az előterjesztő figyelmét, hogy ezt a diszkriminációt szüntessük meg, az erre vonatkozó mó dosító indítványokat legyenek szívesek majd támogatni. Természetesen lesz bent ilyen módosító indítvány. Hangsúlyozom: mi április 12én nem az USAhoz való csatlakozásról szeretnénk dönteni, hanem az Európai Unióhoz való csatlakozásról. A törvény további t echnikai érthetetlensége számomra, néha apróság, néha súlyosabb, hogy az önök kezdeményezésére, az SZDSZMSZPkormány kezdeményezésére most már két vezérigazgatója van az MFBnek. A törvénytervezet beterjesztésében mindenhol egyes számot használnak a vezér igazgató esetében, lehet, hogy csak nyelvtani, stilisztikai kérdés, de becsüljük meg, hogy ha önök már kettőt akartak választani, mert kell egy az SZDSZnek, kell egy az MSZPnek, akkor nevesítsük őket, hogy ők ketten vannak, igaz, dupla pénzért megy minde n, de ne titkoljuk el ezt a törvényből sem, hogy ketten vannak esetleg, akik nem látják a hétköznapok működését a kívülállók szemüvegén keresztül. Már előttem is volt, aki kifogásolta az összeférhetetlenségi szabályokat, hogy miért így alakultak, én is csa tlakozom hozzájuk, azzal, hogy értem én az összeférhetetlenségi szabályok e felvetett elméletét, de akkor szeretném javasolni, hogy azon százszázalékos tulajdonlású cégekre is terjedjen ki ez az összeférhetetlenségi szabály, mert ha az MFB százszázalékos á llami tulajdonú, akkor érthető módon az MFB százszázalékos tulajdonlású cégei is a magyar állam százszázalékos tulajdonai, amelyeket ott a mellékletben önök felsoroltak; természetesen ezt is javasolni fogjuk.
