Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 1 (62. szám) - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KUZMA LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1820 kapcsolatait nemcsak az elméleti képzés biztosítása miatt kell erősíteni. A jól felszerelt és magasan kvalifikált szakmai pedagógusokkal ellátott iskolai tanműhelyeket nemcsak nélkülözhetetlennek, hanem fejlesztendőnek is tartjuk. Olyan fontos területeken, mint például a közgazdasági képzés vagy a kereskedelmi marketingképzés, az elmúlt évtizedekben a tanirodáknak rendkívül jól felszerelt országos hálózata alakult ki, ami, azt hiszem, nemcsak az országos minősítésben, hanem európai összevetésben is megállja a helyét. Ezeket a tanműhelyeket természetesen meg kell őrizni, és fejlesztenünk kell. A gyakorlati képzés során jónak tartjuk, hogy a széles körű szakmacsoportos alapképzési szakasz elsősorban tanműhelyekben folyjon, míg a speciális képzés lehetőleg közvetlenül a termelés életszerű körülményei között, bár ezt kötelezően a törvényjavaslat nem rendeli el. A gazdasági kamarák javaslatára be vezetendő szintvizsga segíthet annak eldöntésében, hogy az alapképzési szakasz lezárása után a tanuló képese irányítás mellett önállóan munkát végezni. A gazdasági kamarák szerepe erősödik. Elbírálják a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés fe ltételeinek meglétét, az ott folyó gyakorlati képzést ellenőrzik, és bizonyos esetben hozzájuk tartozik az iskolai gyakorlati képzés ellenőrzése is. Lényeges, hogy nekik is kötelező a szakértők alkalmazása, a feladataikat pedig, ahogy egyéb esetekben is, a gazdasági érdekképviseleti szervekkel, szakmai szervezetekkel együtt látják el. A törvényjavaslat fontos részei azok, amelyek a tanulók és szülők jogainak kiszélesítéséről intézkednek. Lehetővé válik jogorvoslat kérése a szakmai vizsgáztatással kapcsolat ban, kedvezőbb a tanulószerződés alapján járó juttatás és betegszabadságra való jogosultság, és nagyon fontos előírás a hátrányos megkülönböztetés tilalma. Végül, érdemes megjegyezni, hogy fontos hiányt pótol az értelmező rendelkezéseket tartalmazó rész, e melve ezzel is a javaslat igényességét. Összességében megállapítható, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén jelentősen előreléphetünk a szakképzés fejlesztésében, ezért a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja a javaslat elfogadását indítványozza a parlamentnek. (Taps az MSZP soraiban. - Szórványos taps az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kuzma László képviselő úrnak, aki a Fidesz képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni. KUZMA LÁSZLÓ , a Fidesz képviselőcso portja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az előttünk álló törvényjavaslat a szakképzésről szóló törvény módosítása. A törvényjavaslat hosszú előkészítő munka után került a parlament elé, így joggal előzte meg komoly várakozás. Az előkészítés korábbra nyúlik: az első változatát a szakképzésben dolgozók a múlt év második felében ismerhették meg az NSZI honlapjáról. Akkor, amikor túl vagyunk a világbanki és a PHAREprogram keretében végrehajtott szakképzésfejlesztéseken, a szakképzéshez kapcsolód ó törvények modernizálása, módosítása sem maradhat el. Egyes felmérések szerint a Magyarországra nem települő vagy innen eltávozó meghatározó cégeknél az indoklások között az első három hely valamelyikén szerepel, hogy Magyarországon nincs jól képzett munk aerő. A képzési rendszerünk még mindig túlságosan merev, és még mindig olyan képzéseket preferál, amelyek az ipar számára nem minden esetben használhatók. Kérdés, hogy az előttünk álló törvénymódosítás képese a ma még a szakképzésben meglévő válságon javí tani. Ezt a kérdést egyszerűen igennel vagy nemmel nem lehet megválaszolni; a kérdés sokkal árnyaltabb. Ennek a törvényjavaslatnak a vitája lehet olyan, amit nem politikai érvek mentén, hanem szakmaiságból kiindulva lehet megvitatni. Ha a kormánypárti képv iselőtársaim képesek elfogadni, hogy a módosító javaslatainkat a jobbítás szándékával nyújtjuk be, és azokat vagy azok egy részét el is fogadják, akkor a módosítás eredményeként a törvénytervezet javulhat a jelenlegi állapotához képest.
