Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 1 (62. szám) - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter, a napirendi pont előadója:
1810 Tehát, tisztelt képviselő úr, ha mindezeket összeadja, akkor 6265 milliárd forint az, ami erősíti az önkorm ányzatokat. Ez a 65 milliárd forint az, ami lehetőséget ad számukra, hogy ha nincs megfelelő bevételük, akkor ezeket pótolják. Ennek a rendszere kialakult. Szeretném önt tájékoztatni, hogy a bérhikivel kapcsolatban 181 önkormányzat élt előzetesen a lehetős éggel, és ez nem akkora összeget jelent, mint amekkorát ön mondott, ez 2,6 milliárd forintos összeget jelent. (Dr. Kovács Zoltán: Az a fele.) Ezt az összeget igényelték, ez az alap egyébként 3 milliárdból áll, tehát ott még van tartalék, minden további nél kül van arra lehetőség, hogy erre pályázzanak; és ugyanígy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok esetében 688 önkormányzat élt előzetesen ennek az igénylésével, tehát ez az alap is még bőven rendelkezésre áll. Ön bizonyára tudja nagyon jól , hogy az önkormányzatok most fogadták el a költségvetésüket, most készülnek azok a pályázatok és azok az igénylések, amelyek az önkormányzati költségvetések számára a kistelepüléseken szükségesek, akár pályázati pénzből pótlásra, akár pedig valamelyik ala pból való pótlásra. Nagyon biztos vagyok benne, ezt higgye el, hogy nem lesz olyan önkormányzat, ahol likviditási gondok lesznek. Ezek az önkormányzatok úgy személyi feltételeiket tekintve, mint anyagi helyzetüket tekintve ebben az évben megerősödnek. Ezt azért mondom, mert a közalkalmazotti béremelés ezt szolgálja, és ezt szolgálja a polgármesterek, jegyzők és önkormányzati hivatalok uniós felkészülésre való felkészítése. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) A szakképzésrő l szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Soron következik a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavas lat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/2701. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/2701/1., 2., 3., 4. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Magyar Bálint oktatási miniszter úrnak, a napirendi ajánlás szerinti 20 perces időkeretben. Önt illeti a szó és a szószék, miniszter úr. DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim! A Magyar Köztársaságban végbement rendszerváltás új alapokra helyezte a magyar jogrendszer t. Ennek a folyamatnak volt része 1993ban a külön közoktatási, felsőoktatási és szakképzési törvény megalkotása. Az önálló szakképzési törvény létrehozása abból a koncepcióból indult ki, hogy a szabályozásnak biztosítania kell tartalmában, szervezetében é s irányítási rendjében is a szakképzés és a gazdaság szoros kapcsolatát. Figyelembe kellett venni a gazdasághoz való rugalmas alkalmazkodás követelményeit, ugyanakkor a gazdaság képviselőinek a részvételi szándékát és érdekeltségét a szakképzés feladataina k megoldásában. Több mint egy évtizeddel ezelőtt, a '80as, '90es évek fordulóján a magyar gazdaságban alapvető változások következtek be, amelyek a gazdasághoz szervesen kötődő szakképzés elé új követelményeket állítottak. A kialakuló piacgazdaság más és magasabb igényeket támasztott a munkaerővel és a képzéssel szemben. A tulajdonviszonyok átalakulása miatt új helyzetbe került a korábbi, döntően nagyüzemi követelményeknek megfelelő, ahhoz igazított szakképzés. Az azt megelőző évtizedekben az állam nemcsa k az iskoláztatás és az elméleti képzés feladatait, kötelezettségeit vállalta magára, hanem a gyakorlati képzésről való gondoskodást is, amelynek terheit azonban túlnyomó többségben az
