Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 1 (62. szám) - A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter, a napirendi pont előadója:
1811 úgynevezett szocialista vállalatokra, üzemekre, szövetkezetekre hárítot ta. Az állam által birtokolt korábbi nagyüzemek, állami gazdaságok és szövetkezetek bázisán működő gyakorlóhelyek, üzemi tanműhelyek nagy része ugyanakkor megszűnt, illetőleg veszélybe került további fenntartásuk a tulajdonviszonyok átalakulásával. A gyako rlati képzési kapacitás leépülése 19901993 között több mint 50 százalékos volt, amely súlyos társadalmi feszültség forrása lett. A szakképzési rendszerrel szemben új kihívást jelentett a munkanélküliség, különösen az ifjúsági munkanélküliség megjelenése, ami az eddigiektől eltérő feladatok elé állította az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzést egyaránt. Ez utóbbi azért is lényeges, mert a foglalkoztatás átalakulásával és a munkanélküliség megjelenésével a szakképzés mind nagyobb hánya da egyre inkább az iskolarendszeren kívül folyik, és erre 1993ig nem volt törvényi szabályozás. Az információs társadalom fejlődése következtében pedig előtérbe került a szakmai tudás jelentőségén túl a vállalkozási készség, az alkalmazkodóképesség és az életen át tartó tanulás követelményeinek való megfelelés is. A szakképzési törvény hatóköre átfogja a szakképzés egészét, az iskolai és az iskolarendszeren kívüli szakképzésre egyaránt kiterjed. Ezzel a munkavállaláshoz kapcsolódó kompetenciák kialakításán ak legszélesebb hatású jogszabálya. Ahhoz, hogy az egyén folyamatosan aktív szereplője lehessen a munkaerőpiacnak, stabil készségekre kell szert tennie az iskolában, majd a munkaerőpiacra kilépve képesnek kell lennie tudásának folyamatos megújítására. Mind ezt hatékonyan, költséggel, pénzzel, idővel, energiával okosan gazdálkodva kell tenni, vagyis a tanulási folyamat nem újraindul, hanem a korábbi ismeretekre, a formális és nem formális, sőt az informális módon szerzett ismeretekre is épülnie kell. Ehhez jo gi alapot kell teremtenie a törvény mostani módosításának is. Tisztelt Országgyűlés! A kialakuló piacgazdaság, a tulajdoni szerkezet és a gazdasági struktúra átalakulása időszakában a szakképzési törvény alapvetően betöltötte a szerepét, az új közoktatási és felsőoktatási törvénnyel együtt megfelelő jogi kereteket biztosított a szakképzés átalakulásának, a szakmaszerkezet és a szakközépiskolák korszerűsítésének, a felsőoktatással való összhang megteremtésének. Ennek eredményeként jelentősen megnőtt a középi skolát végzettek száma és a felsőoktatásban továbbtanulók aránya. Ugyanakkor súlyos gondok jelentkeztek a szakmunkásképző iskolák jogutódaiként működő szakiskolai képzésben, tovább csökkent az iskolatípus népszerűsége, igen magas lett a tanulók bukási, lem orzsolódási aránya, a végzettek létszáma jelenleg már csupán fele a munkaerőpiac szakmunkások iránti igényének, felvevőképességének. Az átalakulás következtében a szakképzés meghatározó módon a közoktatáshoz kötődő, és nem vette megfelelően figyelembe a ga zdaságban bekövetkezett szerkezeti változásokat, a kialakult tulajdon- és érdekeltségi viszonyokat. (9.40) Mindeközben a szakma korszerű elemeinek elsajátítása valójában a működő gazdaságban folyó gyakorlati képzés során lehetséges. A szakképzést ért, eset enként differenciálatlan kritikáknak tulajdonképpen ez az oka. A szakképzési törvény hatálybalépése óta eltelt egy évtized alatt nagymértékben átalakult a szakképzési rendszer társadalmi és gazdasági környezete. Egyre fontosabb követelmény, hogy a szakképz és, különösen az úgynevezett gyakorlatigényes szakképesítések esetében, a működő gazdasághoz kötődjön, képes legyen követni annak változó igényeit. Az elmúlt évek tapasztalatai, az információs és tudásalapú társadalom kiépülése, valamint az európai integrá ció követelményei ugyancsak a szakképzés megújítását sürgetik, amelyhez a törvény módosítása teremtheti meg a szükséges jogi környezetet. Az 1995 óta változatlan törvény jelenlegi módosítását indokolja az előzőeken túlmenően a közoktatási, a felsőoktatási és a gazdasági kamarai törvény szakképzést érintő változása, valamint a felnőttképzési törvény megalkotása is. A beterjesztett törvényjavaslat szándékaink szerint biztosítja
