Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 1 (62. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár:
1809 Köszönöm a figyelmüket. Köszönöm, elnök asszony. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megkérdezem a kormány képviselőjét, kíváne felszólalni. Pál Tibor államtitkár úr jelezte, öné a szó. PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár : Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Ön a napirend előtti hozzászólásában sok mindent mondott, ami már az előző hozzászólásomban is elhangzott és amit elmondtam, de biztos vagyok benne, hog y nem árt, ha ezt néhányszor átnézzük. Most hat pontba összeszedtem, hogy mi az, ami az önkormányzatok megerősödését segíti. Mielőtt ezt elmondom, viszont hadd mondjam el azt, hogy a közigazgatási reformmal kapcsolatban úgy a bizottsági ülésen, mint minden fórumon elmondtuk, hogy a közigazgatási reform nem cél, hanem egy eszköz. Az az eszköz, amivel azt szeretnénk elérni, hogy az önkormányzatok emberközeli önkormányzatokként működjenek, európai uniós partnerek tudjanak lenni, az európai uniós pénzeket fel t udják használni, olyan programokat tudjanak kidolgozni, amelyek egyébként az ő megerősödésüket segítik. (9.30) Sajnálatos módon kellett tudomásul vennünk, hogy az előző kormányzat ebben a kérdésben nem sokat tett, ezért van szükség most a polgármesterek fe lkészítésére, a jegyzők felkészítésére, az önkormányzati hivatalok felkészítésére és megfelelő szakemberek biztosítására az önkormányzatokhoz. Sajnos, ebben nagy hiány van, ezért kellett ezt minél előbb megtennünk, ehhez forrást kellett biztosítani. De akk or nézzük, hogy a megerősödést ebben az évben mi is segíti, és mi az a hat pont. Az a helyzet, amiről ön itt beszél, ez valójában nem az elmúlt évben alakult ki, ez egy igen hosszú folyamat, mintegy tízéves folyamat eredménye, és ezzel kellett szembesülnün k, amikor kormányra kerültünk, és elkezdtük az önkormányzatokkal való együttműködést. Először is, a bevételek növekedése érdekében ebben a költségvetésben az önkormányzatoknál a személyi jövedelemadóból, a súlyadóból, az illetékbevételből sokkal nagyobb ré sz marad helyben, mint a korábbi években volt. A súlyadó száz százaléka helyben marad az önkormányzatoknál, a személyi jövedelemadónak, ön is tudja, 10 százalékra növekedett a helyben maradó része. Ez mintegy 240 milliárd forintos többletet jelent az önkor mányzatoknál. Természetesen van olyan önkormányzat, ahol ez nem fogja teljes mértékben fedezni a közalkalmazotti béremelést, ezért egy 30 milliárd forintos kerettel emelkedett a jövedelemkülönbségek mérséklését szolgáló előirányzat. Tehá t ez egy plusz 30 milliárd forintos összeg. A második: a már évek óta működő, önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása. Ez azoknak az önkormányzatoknak ad garanciát a működéshez, ahol vannak intézmények, vannak óvodák, iskolák, de nem tudják teljes mértékben finanszírozni ennek a működését. Ez az összeg egy 8 milliárd forintos keretet jelent az önkormányzatok számára, és természetesen ott van, rendelkezésükre áll az a bérhikikeret, amit a költségvetés tárgyalásánál hoztunk létre . Úgy az önhikiből, mint a bérhikiből lehetősége van minden önkormányzatnak, amennyiben azt látja, hogy likviditási gondjai vannak, működési problémái vannak, előleget kérni. Természetesen ezen túlmenően van egy olyan keret, van egy olyan lehetőségük az ön kormányzatoknak, hogy amikor adott esetben, akár bevételi kiesés miatt vagy netán olyan árvíz, vagy katasztrófahelyzet miatt kell pluszpénzt kérniük a költségvetéstől, ami nem volt tervezve, erre egy rendkívüli likviditási keret áll rendelkezésre, ez 34 m illiárd forintos összeget jelent. Ezen kívül van két másik: a kistérségi támogatás, és természetesen lehetőség van ezekből bármikor előleget kérni.
