Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 31 (61. szám) - A földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. DÁVID GYULA (MSZP):
1747 A törvényjavaslatot a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőjeként a beterjesztett formájában nem tudom támogatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. A következő hozzászóló Dávid Gyula képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. DR. DÁVID GYULA (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. A fogyasztóvédelemről szeretnék néhány szó t ejteni. A fogyasztóvédelem magas színvonalú biztosítása általános igény korunk fejlett társadalmaiban, ahol a gazdasági szféra szereplői és a fogyasztók közötti piaci kapcsolatokban a fogyasztók több szempontból sajátos, hátrányos helyzetben lépnek fel. A hátrány elsősorban a termékkel, szolgáltatással kapcsolatos információs hátrány, amely megjelenik az alkupozíció egyenlőtlenségében és az érdekérvényesítési képesség gyengeségében is. A fogyasztói társadalmakként ismert modern piacgazdaságokon alapuló tá rsadalmakban így paradox módon a fogyasztó kiszolgáltatottá válhat a gyártókkal és szolgáltatókkal szemben a velük létrehozott szerződéses kapcsolatokban. A már többször említett jogharmonizáció és európai uniós integráció kapcsán hangsúlyozni szükséges, h ogy a fogyasztóvédelem szükségességét és az ezt szolgáló jogszabályi garanciák létrehozását az Európai Unió is sajátos, kiemelt kérdésként kezeli. Az uniós fogyasztóvédelmi politika erre a fogyasztók és gyártók vagy a fogyasztók és szolgáltatók közötti egy enlőtlen helyzetre reagál, és sajátos abban a tekintetben is, hogy nem elkülönült, más európai politikáktól független eszközökkel, hanem a többi politikát áthatva törekszik fogyasztói érdekek magas szintű védelmére. Így, az egyébként számos, kifejezetten f ogyasztóvédelmi tárgyú irányelv mellett, az Európai Unió fogyasztóvédelmi joga kiterjed az egyes ágazatokra vonatkozó speciális szabályokra is, amelyeket a fogyasztóvédelmi célkitűzéseknek megfelelően úgy alakítottak ki, hogy a tagállamokban szintén a fogy asztóvédelem szempontjaira kell tekintettel lenni. Miért fontos ez? A jogharmonizációs érveket hallgatva gondolhatnánk, hogy a földgázirányelv kizárólag a piaci versenyről, a nagy ipari fogyasztókról és a gazdasági modernizációról szól, miközben a fogyaszt ók érdekeinek védelme kizárólag a tagállamok belügye. Ez azonban nem igaz, hiszen a harmonizálandó irányelvi joganyag éppúgy tartalmazza a közüzemi körben maradó fogyasztók ellátásának kiemelt kezelésére vonatkozó szabályokat, mint mondjuk, az általános sz erződési feltételekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi irányelveket. A földgázellátás új jogszabályi kereteinek kialakításánál tehát a jogharmonizációs törekvésnek nemcsak a versenypiac létrehozatalára és az európai földgázpiaci integrációra kell kiterjednie, hanem a hazai fogyasztók európai szintű védelmére, a fogyasztói érdekeknek az EUországokban tapasztaltakkal egyenlő képviseletére is. Melyek tehát azok a sajátosságok, piaci egyenlőtlenségek és szabályozási kérdések, amelyekben különösen fontos, hogy a f öldgázellátásról szóló törvényjavaslatban fogyasztóvédelmi célokat is érvényre juttassunk? A közüzemi körben maradó, nem feljogosított fogyasztók számára a földgázellátásról szóló törvényjavaslat nem hoz versengő szolgáltatókat. A háztartási, lakossági fog yasztók a földgázzal való ellátásukról szóló szerződésben tehát az adott területen monopolhelyzetben lévő közüzemi szolgáltatóval állnak szemben mind a szerződés letárgyalása és megkötése, mind pedig a fennálló jogviszony ideje alatt, és az esetlegesen fel merülő jogvitáikban is. A tárgyalási pozíció tehát a szokásosnál is egyenlőtlenebb, a szolgáltató piaci ereje és súlya mellett szinte eltörpül az egyes fogyasztó, aki a fogyasztáshoz szükséges földgázt egyedül e szolgáltatótól szerezheti be. A fogyasztónak tehát nincs más választása a szolgáltatót illetően, rá van utalva, szemben a szolgáltatóval, aki nincs ráutalva az egyes fogyasztóra, hiszen szolgáltatási területén nagyszámú, de kis súlyú fogyasztót lát el. Ez az alkupozíció egyenlőtlensége, amit felerős ít az esetleges vitákban bevethető eszközök, szankciók egyenlőtlensége is.
