Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 4 (46. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KISS PÉTER foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter:
18 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hozzászólása végén két okból is indokolt volt jelezni, hogy ön a foglalkoztatási bizottság elnöke. Egyrészt, azt gondolom, helyes, hiszen a szavaiból nem derült ki, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozott volna már korábban is (Derültség és taps a kormánypártok soraiban.) , másrészt, azt gondolom, azért is, mert utal arra a közös felelősségünkre, ahogy - véleményem szerint és a kormány álláspontja szerint - ezt a kérdést kezelni kellene, és ahogy a tényekhez ragaszkodva kiind ulni kellene a teendőket illetően. Ön azt mondta, hogy mi nem tudunk mást mondani, mint hogy azzal az állítással szemben, amit önök nap mint nap elmondanak, azt állítjuk, hogy egy gyorsuló változás során, ami a munkaerőpiacon van, mégis bővül a foglalkozta tás Magyarországon. Nos, nem tudunk mást mondani, mert ezt mutatják a tények. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Hol?) A Központi Statisztikai Hivatal jelentése múlt hét csütörtökön került nyilvánosságra, abban pedig az szerepel, hogy a negyedik negyedévben - ahogy Balsai úr is utalt rá - 23 800 fővel többen dolgoznak, mint a megelőző egy évben. Ez a statisztikai hibahatáron belül van a negyedévi átlagot tekintve, mint ahogy a munkanélküliek számának a növekedése is ezen hibahatáron belül van. Azonban, ha a te ndenciákat nézzük, akkor láthatjuk, hogy negyedévről negyedévre nő a foglalkoztatás a megelőző évhez képest, olyannyira, hogy novemberdecemberre már a megelőző év hasonló időszakához képest 4050 ezres foglalkoztatásbővüléssel számolhatunk ezen rendkívül gyors munkaerőpiaci változás során. Mi a munkaerőpiaci változás lényege? Nagyon sok cég megy el, épít le, azok, akik alacsony bérért, alacsony munkaköltségek miatt jöttek ide a '90es évek közepén, és nagyon sokan fejlesztenek, akik magasabb bérért kvali fikáltabb munkát, új termékeket hoznak Magyarországra. Ennek a kettőnek a szaldója pozitív, de lényeges - és azt gondolom, fontos hangsúlyozni, hiszen önök helyi képviselők is , hogy ez nemcsak a pozitív oldalon jelent kihívást, a negatív oldalakon, ahol leépítés történik, természetesen válságkezelést, de általában is igényel egy újszerű magatartást, a reagálóképesség, a magyar reagálóképesség javítását. Azt kell tehát javítanunk, hogy Magyarország a fejlesztésekre befogadó legyen. A kormányzat összes töre kvése ma erre irányul. Amikor önök itt hagyták ránk a munkaerőpiacon kialakult negatív tendenciákat, hiszen az előző évet megelőző évben 70 ezer fővel csökkent a foglalkoztatás, a bérköltségek a minimálbéren a duplájára emelkedtek, és az erős forinttal leh etetlenné tették, hogy az export irányába meneküljenek el a hazai bér- és versenyterhek elől a vállalkozók; nos, amikor ránk hagyták ezt a helyzetet, akkor mi úgy döntöttünk, hogy levegőhöz juttatjuk a vállalkozókat, gazdaságfejlesztési programokat indítot tunk el, felére csökkentettük a minimálbérre jutó bérköltséget, az átlagbéren ismét visszatértünk a 100 forintra adódó 33 forintos terhelésre, amit önök a '98as 32 forinthoz képest négy év kemény munkával emeltek fel 38 forintra. Ezek azok a változások, a mik esélyt adnak arra, hogy ez a munkaerőpiaci változás végül is olyan eredménnyel jár, amelyik magasabb béreket és magasabb versenyképességet teremt a hazai munkaerőpiacon. Tény, hogy a változások - ahogy Lendvai Ildikó frakcióvezető asszony utalt rá - 1 9992000ben megkezdődtek, és tény, hogy sajnos Magyarország a reagálóképessége javítását csak most, a Medgyessykormány időszakában kezdte meg. Ilyen értelemben tehát késésben vagyunk. Abban az értelemben azonban, hogy a fejlesztések sorában immáron komol y, nagy világcégek jelentkeznek ismételten magyarországi kezdeményezésekkel, mint ÉszakMagyarországon a Robert Bosch, mint például a Philips, amelyik franciaországbeli összes gyártását Székesfehérvárra hozza, és ezt ajánlom figyelmükbe mint jó hírt, amibe n együtt lehet működnünk a székesfehérvári munkaerő képzettségének biztosításával és a helyi körülmények javításával; nos, ezek a fejlesztések immáron arra mutatnak, hogy a változásnak egyfajta új minőségű oldalai is megvalósulnak Magyarországon. Fontos, h ogy a következő években is folytatódni fog ez a gyors ütemű változás a munkaerőpiacon. Az előrejelzések szerint - helyesen mondta elnök úr - több mint 70 ezer munkahely megszűnik abból a fajtából, ami az alacsony költség miatt jött ide, és 109 ezer jön lét re abban a
