Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 25 (60. szám) - A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2001. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általá... - ELNÖK (dr. Szájer József): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
1606 Tessék nekem megmondani, az előző kormányzat a 2001. évben mit tud felmutatni számszaki adatokban, hog y hány fiatal vett részt ebben a nagyszerű Bozsikprogramban, amely a labdarúgás utánpótlását lett volna hivatott elősegíteni - avagy emeltünk egy emlékművet volt miniszterelnökünknek? Ez egy költői kérdés volt. S ha már itt tartunk, akkor vajon miért ninc senek itt az ifjúsági szervezetek vagy miért nem formáltak véleményt, vagy azok a szervezetek, akiket felkértek, mit is írnak? Gyürk képviselő úrnak hangzott el ez a költői kérdése, és azért mondom költőinek, mert pontosan az előző kormányt minősíti, hogy azért nincsenek itt, mert nem folyt érdemi párbeszéd. Azért nem mondtak véleményt, mert nem folyt érdemi párbeszéd, mert klientúrán alapuló párbeszédet alakítottak ki. És tessék megmondani nekem, a 2001. évi jelentés tárgyalásánál hol van az önök volt mini sztere? Vajon neki nincs véleménye a 2001. évi jelentésről, vagy van abban jelentős és elmúlhatatlan érdeme, hogy így alakultak ezek a dolgok, ahogy alakultak? Ha ezekre a kérdésekre is választ kapunk ennek a jelentésnek a kapcsán, akkor azt gondolom, hogy igen, van miről beszélni, közösen beszélni az elkövetkezendőkben. Egy biztos, ez a jelentés olyan dolgokat tár elénk, amelyekből egy következő kormányzat építhet, amelyből egy következő kormányzat megmutathatja azt az utat, hogy hogyan kell és hogyan nem szabad az ifjúság helyzetét és életkörülményeit tárgyalni vagy kezelni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) (16.40) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Ismételt hozzászólásra kért lehetőséget Lezsák Sándor képviselő úr, M agyar Demokrata Fórum. Megadom a szót. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! Mintegy másfél órával ezelőtt a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának általános véleményét összegeztem, ami az idő szorít ásában értelemszerűen nem tartalmazhatta azokat az akár személyes gondolatokat és észrevételeket, akár azokat a részleteket, amelyek a jelentés tanulmányozása közben bennem felvetődtek. Ezekről szeretnék még röviden szólni. Szívügyem a kistelepüléseken műk ödő életképes és jövőképes iskolák fennmaradása és az itt tanuló tehetséges gyermekek felkarolása. Örömmel láttam a jelentésben az Arany János tehetséggondozó program eredményeit. A program keretében mintegy 1600 olyan kistelepülésen élő középiskolás tanul hat, akik önhibájukon kívül valamilyen okból hátrányos helyzetűek, de szorgalmuk és igyekezetük alapján korábbi iskolájuk tantestülete ajánlotta őket erre a lehetőségre. Remélem, hogy az eredmények ismeretében növekvő létszámban továbbfolytatódik ez a prog ram. A kistelepüléseken tanulók kiemelkedését célzó programot a közelmúltban egyébként alaptalan sajtótámadás is érte, például egy nagy példányszámú napilap állítása szerint ez a program kirekesztő jellegű. Az ilyen alaptalan állítások miatt is örülök anna k, hogy a jelentés tárgyszerűen azt is tartalmazza, hogy az Arany János tehetséggondozó program keretében már például három roma kollégium is működik a tehetséggondozás roma alprogramjának keretében. Többen felvették, hogy elmélyülten és részletesen foglal kozik a jelentés a fogyatékkal élők helyzetének javítása érdekében kifejtett hatósági erőfeszítésekkel, tanulási, munkavállalási, lakáshoz jutási, közlekedési és sportolási esélyeik javításával. Úgy érzem, hogy az elért eredmények korrekt közlése megalapoz za annak az esélyét is, hogy a jövőben az eddigi iránynak megfelelően folytatódnak a fogyatékkal élők helyzetének javítása érdekében meghozott konkrét, gyakorlati kormányzati intézkedések. Tisztelt Ház! Szomorúan olvastam, hogy a jelentés kétszer is kiemel i szűkebb pátriám, BácsKiskun megye “előretörését” a fiatalkori bűnelkövetők statisztikájában. Magam közelről látom
