Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 24 (59. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
1414 minden felelős politikus a csatlakozá s mellett érvelt. Az ellenzék sem támadta, nem próbált belpolitikai előnyöket szerezni; nem támadták a szlovén kormányt azért, hogy rossz megállapodást kötött Koppenhágában (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) , noha pontosan tudjuk - és felteszem, hogy akik most közbekiabálnak, pontosan tudják , hogy Szlovénia Magyarországhoz képest kevesebb támogatást harcolt ki magának úgymond egy főre. Ennek az az oka, hogy Szlovénia valamivel fejlettebb, mint Magyarország, tehát ilyen értelemben kisebb támogatásra számít hatott az Európai Uniótól. Senki nem próbált ebből kiforgatva, igazságát meghamisítva belpolitikai előnyöket kovácsolni. Azt gondolom, hogy Magyarországon is erre van, erre lenne szükség. Végre abba kellene hagyni az “igen, de” típusú érvelést. Végre abba kellene hagyni a csatlakozás állítólagos hátrányairól szóló populista, demagóg érvelést. Lehet, sőt kell szólni a csatlakozással együtt járó nehézségekről, de minden egyes nehézséget a kimaradás következményeivel kell összevetni, és úgy kell mérlegelni, ho gy vajon jobban járnae Magyarország, ha a kívül maradást, ha az Európában kívüli életet választaná a csatlakozás helyett. Azt gondolom, hogy ez a helyes megközelítése az európai uniós csatlakozásnak. A szlovéniai népszavazás után, tisztelt Ház, eggyel töb b érv szól a csatlakozás mellett, és eggyel több érv szól a kimaradás ellen, mégpedig az az érv, hogy most már Szlovénia elől elhárult minden akadály, most már biztos, hogy Szlovénia oldaláról létrejöttek a feltételek ahhoz, hogy a magyarszlovén határ egy szer s mindenkorra megszűnjön. Rajtunk múlik, hogy ez a folyamat a másik oldalról, Magyarország oldaláról is megalapozást nyere, hogy eltűnik, megszűnike a határ Magyarország és Szlovénia között, és akadálytalanul jöhetnek át és mehetnek oda magyarok és szlovének, beleértve a Szlovéniában élő magyar közösség tagjait is, vagy pedig, amennyiben Magyarországon a többség elutasítaná a csatlakozást, akkor schengeni határrá válna Magyarország és Szlovénia határa. Azt gondolom, mindenki el tudja dönteni, hogy a két lehetőség közül melyik az, amelyek Magyarország, a magyarság, a magyar nemzet és Európa érdekeit szolgálja. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Sz intén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Varga Mihály frakcióvezetőhelyettes úr, a Fidesz képviselőcsoportjából: “A kormány teendőiről” címmel. Öné a szó frakcióvezetőhelyettes úr. (Dr. Toller László: Elég későn világosodott meg! - Zaj.) Képvisel őtársaim, kérem, hogy őrizzék meg higgadtságukat! Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai hírügynökségi jelentések szerint némi kiábrándultság érző dik a nemzetközi piacokon, mivel a civil várakozásokkal ellentétben lassabban történik az iraki előrenyomulás, és a veszteségek is nagyobbak a vártnál. A mai napi beszámolók szerint a dollár jelentős mértékben esett, az olaj drágult, az európai tőzsdeindex ek pedig a nyitás után jelentős veszteségben, azaz mínuszban voltak. Ezek a jelentések azt erősítik meg, hogy egyfajta fordulat van a nemzetközi piacon, és a nehézségek miatt, a vártnál nagyobb ellenállás, valamint az egyre több amerikai áldozatról érkező híradások miatt, a piacok bizonytalanságban vannak. Az elmúlt héten ráadásul az amerikai szenátus szakértői publikálták azt az elemzést, amely arról számol be, hogy az iraki konfliktus hatása, a háború költségei, a rendezési költségek és az újjáépítés költ ségei elérhetik, sőt meghaladhatják az 1945ös Marshallterv, azaz Németország újjáépítésének akkori költségeit. Ezt akkor mai áron 450 milliárd dollárból tette meg az Egyesült Államok. A költségek mértéke ma a szakértők számításai szerint Irak esetében en nél jóval magasabb lesz. Ez
