Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 24 (59. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BÁRÁNDY PÉTER igazságügy-miniszter:
1410 Napjainkból említhetném Szaddám Huszeint, aki a kurdok terrorig terjedő üldözésével próbálta egyeduralmát megőrizni. Ma ott háború van. Irakban a kurdok felszabadít óként várják az angolamerikai csapatokat. Magyarországon biztonság van és béke. Az ország az Unióra készül. A politikában azonban akadnak olyanok, akiknek ez nem tetszik. A XX. század borzalmai, a közelkeleti események dacára még mindig jelen vannak társ adalmunkban az úgynevezett ordas eszmék. Neonáci, újfasiszta csoportosulások nyíltan demonstrálhatnak köztereinken, a köztársaság jelképe, a Parlament előtt is. A törvényesen bejegyzett, megnyilvánulásaiban azonban sokak szerint rasszista, irredenta nézete ket terjesztő Vér és Becsület Egyesület kért és kapott engedélyt demonstrációra a hatóságoktól, ezzel fedezve másik három, félkatonainak tartott szervezet, a Forradalmi Nemzetőrség, a Hungarian Skins és a Véres Kard megjelenését. Tisztelt Képviselőtársaim! A történteknek ezzel koránt sincs vége. Az újságok szerint a Bencsik testvérek Szkítia Könyvesboltjában bárki megvásárolhatja az EUcsatlakozást ellenző kitűzőket, amelyeken a sárga uniós csillagok nem öt, hanem hatágúak. Mivel ilyen, a demokráciára és a törvényekre hivatkozó szervezetek, boltok, kiadványok megjelenhetnek, működhetnek, sőt tagjaik vagy tulajdonosaik pártoltatnak hazánkban, még fontosabb, hogy emlékezzünk a történelem sötét napjaira. Emlékezzünk a vérontásra, megemlékezzünk az áldozatokról , és tegyünk arról, hogy halottaink békében nyugodhassanak. Nem volt hiábavaló a haláluk, mert az utódok tanultak a sors kemény leckéjéből. Nem vádolok senkit, de akinek módja, sőt kötelessége tenni a rasszizmus ellen, kérem, vessen véget a tétlenségnek, é s tegye, amit köztársaságban tennie kell. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. A kormány részéről megadom a szót Bárándy Péter igazságügyminiszter úrnak. Öné a szó , igazságügyminiszter úr. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Gyerekszoba!) DR. BÁRÁNDY PÉTER igazságügyminiszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Azt lehet mondani, hogy ez az a kérdés, amiben remélhetőleg a Házban helyet foglaló minden képviselő és m inden kormánytag egyetért. Egyet kell értenünk abban, hogy az a borzalom, amely megtörtént jó néhány évtizede, az hangulatában - és ez lényeges: hangulatában - se ismétlődhessen. Ezért természetesen a törvényalkotónak, tehát önöknek vagy nekünk, megvan a n agyon konkrét és számon kérhető felelősségünk. E felelősség által vezéreltetve kísérletezünk azzal, hogy megoldjuk a gyűlöletbeszéd, a rasszizmus ezen megnyilvánulása, vagy jogi nyelvre lefordítva, a közösség elleni izgatás újrafogalmazását. Ebben reméltün k segítséget az Európai Uniótól, és úgy tűnt, hogy kapunk is, hiszen úgy tűnt, hogy lesz egy keretszabály, amely tervezetként november 28áig élt, és amely azt tükrözte volna, hogy nagyon szigorú szabályozást követel meg tőlünk az Unió. Ez a keretszabályt ervezet azonban nem állta ki a próbát sem november 28án, sem később, most, február végén. Ehhez képest neki kell kezdenünk újból egy szabályozásnak, egy rendezésnek, ahol viszont nagyon óvatosan kell vigyáznunk arra, hogy a szólásszabadságot ne korlátozzu k általában, csak ezen a szűk területen, és csak a szükséges mértékben. Remélem, hogy ez sikerül, és remélem, hogy ebben a kérdésben felelősséggel dönthet a Ház a közeljövőben. A másik része, hogy nemcsak a büntetőjog területén, hanem annál tágabb területe n is szabályozni kell a diszkrimináció tilalmát, és ezért az antidiszkriminációs vagy szebb nevén az esélyegyenlőségről szóló törvényt is elő kell terjesztenünk a Házhoz, mégpedig valószínűleg egy hónapon belül. Ez a törvény tehát nem a büntetőjog szintjén és nemcsak az önkormányzatok és az állami szervek működésére vonatkoztatva kell a szabályozást adja, hanem az úgynevezett nyilvános
