Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 24 (59. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
1411 magánszférában is, ami felcsillant a napirend előtti felszólásban, ha valahol valamit árusítanak például. Kell vonatkoznia nemcsak a direkt, hanem a közvetett diszkrimináció tilalmára is. Meg kell oldja, hogy közigazgatási szankciók alkalmazhatóak legyenek, és meg kell oldja azt is, hogy a bizonyítási teher megforduljon, tehát csak azt lehessen bizonyítani, hogy nem történt di szkrimináció, amennyiben valahol azt állítja a sértett és általában gyöngébb fél, hogy ilyen sérelem őt érte. Meg kell oldja azt is, hogy ne csak a konkrét sérelmet szenvedett fél fordulhasson jogorvoslatért, hanem általában is föl legyen jogosítva egy sze rvezet, hogy ezt megtegye. Azt mondtam, hogy nemcsak a büntetőjog területén, azt mondtam, hogy annál tágabb területen is szabályozni kell ezt a tilalmat, de mindenképpen azt gondolom, azt is meg kell jegyeznem, hogy ebben a kérdésben a társadalom magatartá sának a mikéntje az alapvető, és ennek a szabályozásánál, ennek a kedvező befolyásolásánál, azt gondolom, hogy egy olyan film például, aminek a bemutatója a múlt héten volt, Polanskinak A zongoristája, többet érhet el minden, egyébként kötelező és jó jogi szabályozásnál. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Lezsák Sándor frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcs oportjából: “BatthyányStrattmann László boldoggá avatásáról” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. (13.30) LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Tegnap Rómában, a Szent Péter téren II. János P ál pápa boldoggá avatta a rendkívüli képességekkel rendelkező magyar szemorvost, a szegények orvosát, herceg BatthyányStrattmann Lászlót. Történik mindez akkor, amikor a Tigris és az Eufrátesz mentén ügyeletes orvosok állnak készenlétben, s várnak az áldo zatokra, és ez az ügyeletes politikai katasztrófa minden más eseményt a háttérbe szorít. Történik mindez akkor, amikor éjszakánként fönn a magosban tompán zúgnak, búgnak a röpülőgépek, lelkiismeretünket zaklatják a riadalmas rádióhírek, villámposták, a kép ernyőn élő adásban rakétabombák hullnak, olajtüzek égnek, s látjuk az odavezényelt katonák tízezreit, s a magunk történelmi tapasztalataiból tudjuk az ott élő milliók kiszolgáltatottságát, fenyegetettségét. Történt tehát mindezek ellenére és ellenében Rómá ban a Szent Péter téren, több ezer magyar és osztrák zarándok jelenlétében, hogy II. János Pál pápa boldoggá avatta a szembetegek és a szegények orvosát, a karizmatikus erejű herceg BatthyányStrattmann Lászlót. BatthyányStrattmann a szegények orvosa volt , minden vagyonát arra áldozta, hogy kórház működhessen az édesapjától örökölt köpcsényi kastélyban s később a körmendi várkastélyában is. A Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, aki egyetemi katedra helyett vidéken, ahogy akkor is mondták: az Isten háta mögött, de talán mégis az Isten színe előtt gyógyította a betegek ezreit. Több mint húszezer műtétet hajtott végre. Felesége, Coreth Mária Terézia grófnő társa volt a hitben, családban, gyógyításban. Családi életük is példamutató volt. Tizenhárom gyermekne k adtak életet, s olyan családi otthont teremtettek, amelyben Krisztus szeretetparancsa volt a legfőbb törvény. BatthyányStrattmann gyógyító híre messze vidékre, országhatáron túlra is eljutott; nemcsak azért, mert ingyen gyógyította a szegényeket, és ren dkívüli orvosi eredményeket ért el, de talán azért is, mert szívjósága, keresztényi emberszeretete olyan környezetet teremtett maga körül, amely az isteni szeretet melegségét sugározta mindenki felé. Tisztelt Ház! A tegnapi boldoggá avató ü nnepi esemény nemcsak a katolikus világegyház s nemcsak a Kárpátmedence, a történelmi haza keresztény magyarságának példázatos ünnepe. A Vatikán tegnap a világ orvosai és a családapák elé egy magyar orvost állított példaképül.
