Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 24 (59. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - JUHÁSZ GÁBOR (MSZP):
1409 frakcióvez ető úr, hogy köszöntsem a névnapján önt is és valamennyi Gábor nevű képviselőtársamat ez alkalomból. (Taps.) Öné a szó, frakcióvezető úr. KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyrészt a Gáborok nevében köszönöm a köszöntést, bár nem biztos, hogy szerencsés, ha a Házban ilyen módon emlékezünk meg névnapokról. Úgy látom az előbbi felszólalások kapcsán, hogy néhány dologban egyetértés van, nevezetesen abban, hogy Magyarország biztonságát veszély nem fenyegeti, természetesen a kötelez ő óvatosság arra inti a kormányt, nagyon helyesen, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Abban is egyetértés van, hogy mindenki szeretné, ha a háború minél előbb véget érne, és az az embertelen rendszer, amelyik ellen a támadás most megindult, minél h amarabb megszűnne. Abban is egyetértés van, hogy a magát fejlettnek mondó világnak most arra kell koncentrálnia, hogy hogyan tudja elhárítani a humanitárius katasztrófát, a későbbiek során pedig mit tud majd tenni a károk elhárítása, az újjáépítés érdekébe n. Egy tétel maradt csak: Magyarország vajon hadban álle, avagy sem, Magyarország hadat visele, avagy sem. Őszintén szólva, tisztelt képviselőtársaim, én nem értem magát a kérdésfeltevést sem, ugyanakkor azonban természetesen a mögötte meghúzódó, megint azt kell mondanom, rövid távú pártpolitikai érdeket persze látom, és mélységesen elítélem. Mert, tisztelt képviselőtársaim, biztos, hogy nekünk kell a világot meggyőzni arról, hogy Magyarország hadviselő fél? Nekünk kell az arab világot rábeszélni arra, ho gy Magyarország hadat visel most, amikor egyébként nem visel? (Németh Zsolt: Le kell lépni a listáról!) (13.20) Vannak olyanok a Fideszben, akik ilyenkor már rég hazaárulásról kiabáltak volna annak idején (Dr. Eörsi Mátyás: Úgy van! - Taps a kormánypártok soraiban.) , ha ez korábban így történt volna. Magyarország ugyanis a demokrácia (Az elnök csenget.) , a szabadság, az emberi jogok pártján áll, és ott is áll majd a jövőben, bármiről is akarják egyesek meggyőzni a magyar közvéleményt. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Juhász Gábor frakcióvezető úr, a Magyar Szocialista Párt képviselő csoportjából - frakcióvezetőhelyettes úr, elnézést kérek : “Rasszizmus elleni világnap” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. JUHÁSZ GÁBOR (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! 1960ban DélAfrikában, március 21én vérfürdőbe fojtottak egy fajgyűlölet elleni tüntetést, amelynek 69 ember esett áldozatául. Ennek emlékére 1966ban az ENSZ nyilvánította március 21ét a rasszizmus világnapjává (Sic!) , amelyet a faji, vallási és etnikai megkülönböztetés elleni küzdel em minden képviselője ismer, és amelyről megemlékezik. Rasszizmus azonban ennél régebben is volt, és sajnos még ma is van, itthon és máshol a világban. A rasszizmus magyarországi tetőpontjának évfordulójáról szintén a múlt héten emlékeztünk meg. Ötvenkilen c éve, 1944. március 19én kezdődött történelmünk egyik legsötétebb két esztendeje a német megszállással és az azt követő nyilas rémuralommal. Százezrek vesztek el a keleti fronton, a hadszíntereken, és százezrek estek áldozatul a náci diktatúra “végső meg oldás” elméletének. A jobboldali antiszemita politika a '20as numerus claususszal kezdődött, amely egyébként Európa első zsidótörvénye volt, majd '33tól a Hitlerbarát kormányzással folytatódott, és háborúba taszította az országot. Emiatt a magyar zsidós ág közel 70 százaléka pusztult el a haláltáborokban, az erőltetett menetben, a Dunaparton.
