Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 18 (58. szám) - A földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - PODOLÁK GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1351 monopoleszközökhöz történő hozzáférés és az azon elérhető jövedelem tekintetében tartós marad az állami szerepvállalás, sőt NyugatEurópában még növekszik is. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt az előttünk fekvő törvényjavaslatra térnék rá, egy rövid tör téneti áttekintés keretében szükségesnek tartom felvázolni a törvényjavaslat előzményeit. Az Országgyűlés '94 tavaszán fogadta el a ma is hatályos gázszolgáltatásról szóló törvényt, amely megteremtette a szektor piacgazdasági működésének az alapját. '9498 között a Hornkormány eredményes energiagazdaságot, megalapozott ellátásbiztonságot, alapvetően a magángazdaságra épülő piaci viszonyokat és ezeket jól szabályozó jogrendet hagyott az Orbánkabinetre. (Derültség a Fidesz padsoraiból.) A korrekt árszabályo zás rendjének létrehozása megteremtette az energiagazdaság önfinanszírozó képességét, megalapozta a hosszú távú ellátásbiztonságot, így vált lehetővé az energiagazdasági és a piaci viszonyok korszerűsítése. '98tól kezdődően a Fideszkormány azonban a megk ezdett és előkészített munkát, annak szakmai egyértelműsége ellenére nem folytatta, sőt az elért eredményeket sok tekintetben negligálta. A földgázpiac részleges megnyitását lehetővé tevő, az EUcsatlakozás miatt egyébként elkerülhetetlen jogalkotási folya mat a Fideszkormány idején lelassult, majd megállt, annak ellenére, hogy a brüsszeli tárgyalásokon 2000. év őszén bejelentésre került a földgázpiac 2002. január 1jétől történő megnyitásának szándéka. A négy éven keresztül követett árszabályozási politika pedig a piaci alapról a tervgazdaságokra emlékeztető mesterséges körülmények közé sodorta a földgázellátás rendszerét. Tette mindezt úgy, hogy a lakossági földgázárakra hivatkozva a szektor működésének stabilitását nem tudta biztosítani, de még így is, 20 00ben és 2001ben egyaránt az inflációt messze meghaladó, 1212 százalékos áremelést hajtott végre. Ez a koncepciótlan, halogató politika vezetett oda, hogy ismét elszakadt a piaci viszonyoktól a földgáz árrendszere, ismét megjelent a keresztfinanszírozás intézménye, megszűnt a földgázellátás önfinanszírozó képessége, a befektetők működési, üzleti biztonsága megrendült. (10.40) A szükséges földgázkutatások és a termelési beruházások nem tudtak megvalósulni, és a földgázellátás biztonságában stratégiai szer epet játszó, részben az állam által irányított vállalat földgázipari tevékenysége óriási veszteségeket produkált. E megrendült piaci viszonyok helyreállítását célozza az előttünk fekvő törvényjavaslat, amely a földgázellátás rendszerének reformjával, új ve rsenypiaci környezet megteremtésével a szektor szabályozásának koncepcióját, alapvető szerkezeti átalakítását tartalmazza. A piacnyitást lehetővé tevő szabályozási változások a jelenleg hatályos törvény módosításával nem végezhetőek el. Ezért indokolt egy egységes, koncepciójában is új törvény megalkotása, ahogy ez 2001ben a villamosenergiapiacon is megtörtént. Az előttünk fekvő, földgázellátásról szóló törvényjavaslat hosszú szakmai előkészítést követően került az Országgyűlés asztalára. A szakmai egyezt etés során minden piaci szereplőnek, fogyasztói érdekképviseletnek, a szabályozással érintett hatóságnak módjában állt véleményt kifejteni, és véleményének ütköztetéséből egy átgondolt, kiforrott törvényjavaslat tárgyalását kezdjük meg most. A kormány és a szocialista országgyűlési képviselőcsoport úgy gondolja, hogy bármilyen törvény csak valamennyi érintett véleményének ismeretében készíthető elő alaposan. E bevezetés után tekintsük át, melyek a fő különbségek a jelenleg hatályos és az új szabályozás konc epciója között. Az érvényes törvény kizárólagosságot biztosít minden egyes piaci szereplő számára. Nem biztosítja a piaci folyamatok kellő átláthatóságát és a szabadpiachoz szükséges tarifákat, azaz a jelenlegi törvény nem biztosítja a piaci verseny feltét eleit. A liberalizált energiapiacon megváltozik az állam szerepe. Az állam azt a szabályrendszert határozza meg, amelyben a piac szereplői: vevők és eladók, illetve továbbra is a természetes monopóliummal rendelkező szállító- és elosztóvezetéktulajdonosok együttműködnek. A természetes monopóliumot képző eszközök tulajdonosai által felszámítható szállítási, elosztási díjat továbbra is
