Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 17 (57. szám) - A kormányzati szerveknél, illetve a kormány felügyelete alá tartozó szerveknél, különös tekintettel az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál elrendelt adatmásolással, esetleges jogosulatlan adatkezeléssel, adatátadással, illetve az APEH informatikai... - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DEMETER ERVIN (Fidesz):
1312 átadásátvétel része. Ezek az érvek szépen hangzanak, csak egy gyengéjü k van, hogy egyik sem igaz, úgyhogy nézzük meg tételesen őket. Napi rutinmunkae, ami történt? Nem lehet napi rutinmunka, mert az adatok kimásolása két hétig tartott. Ez alatt a két hét alatt az adóhivatal adatállományának teljes egészét kimásolták, mind a 19 megyei igazgatóságon és a fővárosi igazgatóságokon. Ez nem tartozik a napi rutinmunkához, ennek az időigénye két hét. Majd ezt követően a kimásolt adatokat nem azon a helyen, ahol biztonsági célból kimásolták és újrafelhasználásra szükségessé válhat, n em azon a helyen tárolták, hanem a 19 megyei igazgatóságról összesítették és felszállították Budapestre. Ez sem tekinthető napi rutineljárásnak. Nézzük a második érvet, ami úgy szól, hogy a kormányváltáskori állapot rögzítése volt a cél. Önmagában már az i s kérdéseket vet fel, hogy miért szükséges a kormányváltáskori állapot, miért szükséges az állampolgárok adatait úgymond átadásátvétel tárgyává tenni. De ezt tegyük félre, és vizsgáljuk meg, igaze, hogy a kormányváltáskori állapotot rögzítették. Ez az ál lítás természetesen nem igaz, hiszen augusztus közepén nem lehet a kormányváltáskori állapotot rögzíteni. Nem is ez történt. Ha ezzel kívánták vagy kívánják bizonyítani a kormányváltáskori állapotokat, illetve, hogy a kormányváltást követően nem nyúltak az adatokhoz, akkor igencsak nagy bajban vannak, mert ennek a logikának az alapján május végétől augusztus közepéig nem tudnak elszámolni ezzel az időszakkal. (19.30) Hangsúlyozni kívánom, ha ezen az elven próbálják ezt bizonyítani, van egy olyan lyuk, amell yel nem tudnak elszámolni. Nem utolsó szempont az sem, hogy ezzel nem a kormányváltáskori állapotot rögzítették, hanem megteremtették a lehetőségét annak, hogy megfelelő naplózás nélkül lehessen ezekhez az adatokhoz hozzáférni. Átadásátvételnek pedig azér t nem lehetett része, mert az átadásátvétel egy vezetőváltáskor esedékes, ahol van a régi vezető, az átadó, az új vezető pedig az átvevő. Ez nem abban az időpontban történt, nem ennek a két személynek a jelenlétében, tehát átadásátvételről szó sem lehet. A magyarázkodások során további ellentmondások derültek ki. A pénzügyminiszter úr kormánydöntésre hivatkozott, és azt is megemlítette, hogy miért foglalkozik ezzel az ellenzék, több más minisztériumban is történt hasonló. Éppen ezért én írásbeli kérdé ssel fordultam a miniszterelnökhöz ennek tisztázása érdekében, hogy hol történt az APEHhez hasonló adatmásolás. Erre azt a választ kaptam - igyekszem szó szerint elmondani önöknek , a hivatkozott intézkedésekről, márpedig az adatkimásolásokról, 2002. jún ius 28ai ülésén döntött a kormány. A kormánydöntés a feladat teljesítésére elsődlegesen a minisztériumokat kötelezte, azzal a kitétellel, hogy a miniszterek saját felelősségi körben határozzák meg, mely felügyeletük vagy irányításuk alá tartozó más intézm ényben tartják még szükségesnek a végrehajtást. A fentiekből következően - írja nekem a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter - az intézkedés a minisztériumok esetében közvetlenül a kormány döntésén, az intézmények esetében a miniszter döntésén alapult . Tehát azt tudjuk már, hogy nem csak egy helyen történt ilyen jellegű adatmásolás. Az elmúlt héten még egy lényeges esemény történt: pont került arra a vitára, hogy mennyiben jogszerű ez az eljárása a kormánynak. Az adatvédelmi biztos az Országgyűlés egyi k szakbizottságának küldött véleménye szerint azt írja: “Megállapítottam, hogy a kezelő szervezetek jogellenesen továbbítottak egy adott időpontban rögzített adatállományokat a Pénzügyminisztériumba.” Továbbá azt is megtudhatjuk ebből, hogy jogellenesnek t ekinthető az APEH elkülönített őrzésbe helyezése. A személyes adatok kezelését törvény rendeli el, tehát ez csak törvényes felhatalmazás alapján lehetséges. Itt ilyen törvényi felhatalmazással sem a kormány, sem az egyes miniszterek nem
