Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 11 (56. szám) - Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - Az országos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FARKAS IMRE (MSZP):
1177 Sajnos nekem is ellent kell mondanom Szekeres államtitkár úrnak a négy kritérium kapcsán. Nagyonnagyon sok olyan módosító indítványt utasított el egyszerű rutinból a kormányzati többség a bizottságokban, amelyek megfeleltek ezeknek a kritériumoknak. Tiszt elt Államtitkár Úr! Területi tervekről beszélünk, és ezeken belül beszélünk területfejlesztési tervekről és területrendezési tervekről. A kettő összefügg egymással. A területrendezési terv az, amely érvényesülést ad a településfejlesztési és a területfejle sztési terveknek. Ez a törvénytervezet nem egyfajta kormányzati többségi, jól bevált mechanizmus leszavazásos módszerét kellene képezze, hanem azt, hogy érvényesülést adjon a település- és területfejlesztési terveknek, lehetőséget adjon arra, hogy az orszá g térszerkezeti és fizikai térképi lehatárolásában megjelenjenek azok a fejlesztések, amelyek megvalósítása révén a területfejlesztési dokumentumokban rögzített célok is megvalósulhatnak. Úgy gondolom, ha lenne valós decentralizáció, mint ahogy nincs - és belátható időn belül, tisztelt államtitkár úr, az önök kormánya sem szándékozik ezt a decentralizációs folyamatot elindítani , akkor lenne lehetőség arra, hogy a megyei területrendezési tervekben megfogalmazott célokat megyei forrásokból lehessen megvalós ítani. De mivel erre nincs forrás, ezért természetesen mindenki igyekszik a saját területét érintő fejlesztési elképzeléseket, területrendezési szempontból fontos fizikai lehatárolásokat, területfelhasználási elképzeléseket, övezeti behatárolásokat és egyé b fejlesztési elképzeléseket rögzíteni az országos területrendezési tervben. Ez annál is inkább érvényes, mert a törvény preambulumában szerepel, hogy ez a törvény és az ehhez kapcsolódó fejlesztési elképzelések részét képezik az ország strukturális és koh éziós politikai elképzeléseinek, amely az európai uniós csatlakozás révén érvényes. Ha tehát önök módosító javaslatokat utasítanak el annak alapján, hogy nem országos jelentőségűek, legfeljebb területi jelentőségűek, és nem kerülhetnek bele a törvénybe, ak kor elzárják a lehetőséget az elől, hogy a strukturális és kohéziós politika ezeket figyelembe vehesse. A következő nagyon fontos kérdés - amely szintén Balsay képviselő úr módosító javaslatához kapcsolódik az ajánlás 10. pontjában, és Lezsák képviselő úr ezt jelezte - az úgynevezett kiemelt térségek meghatározása és az elsivatagosodás kérdése. Nincsenek lehatárolva a kiemelt térségek, államtitkár úr, a törvénytervezetben, csak a Balaton van megemlítve. Az elsivatagosodási kérdés pedig azért nagyon lényeges , mert az európai uniós csatlakozásunkkal, illetve a felvétel kapcsán lecsökken az Európai Unióban az átlagos GDP, és ez azt jelenti, hogy már nemcsak elmaradott térségről, hanem legelmaradottabb régióról és ennek a lehatárolásáról is beszél az Európai Uni ó. Nagyon lényeges lenne, hogy az elsivatagosodó magyarországi Alföld belekerüljön abba a legelmaradottabb térségi kategóriába azokkal a támogatásokkal, amivel ezen segíteni lehetne. Ezért nagyon fontosnak tartom az elsivatagosodás kiemelt övezetként törté nő kezelését, azon néhány százezer ember gazdasági és társadalmi problémáinak a megoldását, akiket ebben a térségben ez érint. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Farkas Imre úr, az MSZP képvise lője. FARKAS IMRE (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Pap János képviselőtársam előbbi felszólalásához szeretnék hozzászólni, annál is inkább, mert ő azt megelőzően éles látással elmondta, hogy az értelmezési rendelkezéseket mi milyen sorrendben határozzuk meg, be tű szerint megyünk, fontosság szerint. Megmondom őszintén, számos törvényt láttam már, az egyikben így mennek, a másikban úgy, de ez a törvényt igazából nem befolyásolja. Pap János képviselőtársam értékes logikájával az előbb rámutatott a nyílt ártér ellen tétpárjára, és mindenképpen a zárt ártér fogalmát kereste. Szeretném elmondani, bár a logika itt teljesen helyes, de azért Pap János képviselő úr előtt is alkottak törvényeket és rendeleteket ebben a témakörben. A nyílt ártérnek valóban van ellentéte, de a z az ő szóhasználatával szemben nem a zárt ártér, hanem a
