Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 11 (56. szám) - “Sodródó kormányzat, bizonytalan jövő?” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
1152 mércéhez kell igazodni. Kíváncsi vagyok arra, hogy amiért Kiss Elemérnek le kellett mondania, azért más minisztereknek miért nem k ellett lemondani ebben a kormányban. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm. Kétperces időkeretben megadom a szót Gőgös Zoltán képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr! GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tóth Imrét és a közvéleményt szeretném megnyugtatni, hogy a 2004. májusi csatlakozás után valamennyi regisztrált agrártermelő meg fogja kapni az európai uniós közvetlen támogatást, és nemcsak a 25 sz ázalékot, hanem a 30 százalék, hazai forrásból kiegészített támogatást is, ennek addigra minden tárgyi és intézményi feltétele meglesz. Annak ellenére mondom ezt, hogy eddig semmi nem történt, tehát most kell azt a problémát megoldanunk, amiről Magda Sándo r képviselőtársam beszélt. A SAPARD jó példája annak, hogy mit jelent az, ha egy kormány komolyan gondolja, hogy európai uniós forrásokat akar juttatni a gazdáknak, hiszen csak jelezni szeretném, hogy 26 milliárd forintnyi pályázat érkezett a SAPARDpályáz atra, amelynek - a keleteurópai régióban példátlan módon - legalább 40, de közel 50 százaléka meg is felelt. Csak jelezni szeretném, hogy Lengyelországban 10 meg 15 százalék felelt meg. (Dr. Kovács Zoltán: Öt volt ilyen!) Tehát még egyszer mondom, nem a m agyar gazdák tehetségével van baj, hanem azzal a korábbi gyakorlattal, hogy abszolút senkit nem érdekelt, hogy 18 milliárd forintnyi forrást nem tudtak felvenni a magyar termelők, amit felvettek a csehek, a bolgárok, a románok, gyakorlatilag mindenki rajtu nk kívül. És ha valaki rajtunk kéri számon az intézményrendszert, úgy gondolom, szálljon magába. A másik, itt az is elhangzott, hogy április 12én lesz majd a népszavazás, és akkor minden eldől. Azt gondolom, aki ilyen kijelentést tesz, még ha csak úgy köz beszólásként is, az nem az Európai Unió elkötelezettje, de legalább színt vall, és már ez is nagy eredmény. (Révész Máriusz: Demokrata!) Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Kétperces időkeretb en megadom a szót Mátrai Márta képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Képviselő asszony! DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Magda Sándor és Gőgös Zoltán képviselő urak az Európai Unióról és az E urópai Unió és a mezőgazdaság kapcsolatáról beszéltek, azonban az én álláspontom szerint inkább arról kellett volna beszélni, hogy ezt hogyan látják a magyar gazdák. Egészen másképp látják, képviselő úr, azok a magyar gazdák, akik a földből élnek, és akik a mezőgazdasági termeléssel a mindennapi kenyerüket talán elő tudják állítani. Beszélni kellene a magyar gazdáknak arról is, hogy mi történt Koppenhágában. Beszélni kellene arról, hogy a magyar delegáció, a magyar kormány kiment Koppenhágába, és Koppenhágá ban egyetlenegy eurócenttel sem hozott többet a magyar gazdák számára, mint ami egyébként is jár a magyaroknak. De nézzük csak meg, mi történt a kvóták tekintetében, a tej, a kukorica- és a szarvasmarhakvóta tekintetében! Nézze meg, képviselő úr, hogy a m agyar gazdák a 25 százalék és az 55 százalék közötti különbséget akkor fogják megkapni, ha erre a magyar költségvetés fedezetet biztosít, ugyanis Koppenhága csak azt a lehetőséget adta meg nekünk, hogy elküldhessük azt a forintot és azt a pénzt, amit az ad ófizetők a magyar költségvetésbe betesznek. A Medgyessykormánynak ezenfelül semmit sem sikerült elérni. A lengyelek legalább vették a fáradságot, és kiküzdötték maguknak azt az egymillió eurót, ami egy biztos pénznek számít. A magyar gazdák ezzel szemben majd legfeljebb
