Országgyűlési napló - 2002. évi téli rendkívüli ülésszak
2002. december 18 (44. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szól... - DR. LENKOVICS BARNABÁS, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a napirendi pont előadója:
209 Alkotmánybíróság ellenőrzi és biztosítja. Ezért ma már nem elegendő azt mondani, hogy egy törvény vagy más jogszabály akkor érvényes, ha azt egy jogalkotó hatalommal felruházott állami szerv, a rá vonatkozó törvényi előírások betartásával megalkotta és nyilvánosan kihirdette. A törvény emellett ma már csak akkor érvényes, ha alkotmányos is, azaz, ha megfele l az emberi jogok és alapvető szabadságok követelményeinek. Az eddigi alaki és eljárási, azaz formai követelmények tehát egy újfajta tartalmi követelménnyel egészültek ki. Az alkotmánybírósági szűrőn átjutott, érvényes jogszabályok ezután a társadalmigazd asági viszonyokban, az emberek mindennapi életében vagy önkéntes jogkövetés, vagy a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás jogalkalmazó tevékenysége útján érvényesülnek. Az alkotmányos értékrend, azaz az alkotmányosság követelményeinek érvényesülését a központi kormányzati és a helyi önkormányzati hatalmi szervek, elsősorban a hatóságok jogalkalmazási joggyakorlatában az országgyűlési biztosok ellenőrzik és biztosítják. Ugyanezen szempontból felügyelik és ellenőrzik a hatósági jellegű, gazdasági és jo gi erőfölényes helyzetben eljáró nagy közszolgáltatók joggyakorlatát is. Az alkotmányosság érvényesítése természetszerűleg minden hatósági és minden közszolgáltató folyamatos és elsőrendű kötelessége. Az ombudsman csak akkor lép fel, ha egy hozzá intézett panasz vagy egy hivatalból indított vizsgálat alapján felmerül az alkotmányos visszásság gyanúja. Mivel kényszerítő hatalma nincs, az alkotmányos visszásság megelőzésére vagy elhárítására legfeljebb ajánlást tehet és kezdeményezéssel élhet. Különös jelentő sége van szakmai érvelésének, az alkotmányos értékekre utaló érvelés meggyőző erejének. Emellett csaknem ilyen fontos a megszólított felé a segítőkészség kinyilvánítása, tudva azt, hogy az alkotmányosság új és magasabb szintű minőségi követelményeket támas zt a több évtizedes, talán évszázados hatalmi reflexekkel és a jogalkalmazói rutinnal szemben. Ennek tudatában fontos hangsúlyozni a hatóságok és a közszolgáltatók oldalán nélkülözhetetlen fogadókészséget is, annak felismerését, hogy az országgyűlési bizto sok nem ellenük, hanem értük és rajtuk keresztül az emberi és alkotmányos alapjogok érvényesüléséért vannak. Mivel ez a közös cél - leegyszerűsített megfogalmazásban a jó közigazgatás és a fogyasztóbarát közszolgáltatás - csak közös erőfeszítések árán érhe tő el, mindkét oldalról könnyű belátni a kölcsönös együttműködés szükségességét, sőt szükségszerűségét. Nemcsak az elmúlt év, de az első ciklus hat évének tapasztalatai alapján is megállapítható, hogy azokon a területeken volt a legsikeresebb az alkotmányo sság követelményeinek az érvényesítése, ahol ez a kölcsönös együttműködés a legjobban kiépült és működött. Mára általánosságban is megállapítható, hogy a minisztériumoktól a megyei közigazgatási hivatalokon át a helyi jegyzőkkel és az egyes közszolgáltatók kal bezárólag kialakult és megerősödött a fogadókészség az ombudsmani ajánlások és ezek teljesítése érdekében a kölcsönös együttműködés iránt. Ennek legújabb bizonyítékai azok az esetek, amikor egy intézmény vezetője, egy jegyző vagy egy közszolgáltató, az esetleges panaszokat megelőzendő, már a tervezett új intézkedés, szabályzat bevezetése előtt maga kéri alkotmányossági szempontból az ombudsman állásfoglalását. Egy ilyen új fejlemény szélesebb körű elterjedése most az ombudsmani intézményt állítja új kih ívás és feladatok elé, amelyekre fel kell készülnünk, és a mi oldalunkról kell fogadókészségünket kinyilvánítani. Más vonatkozásban hasonlóan új kihívást jelent számunkra is, csakúgy, mint az új magyar demokratikus jogállam minden más szerve és intézménye számára az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés. Szervezeti szempontból az országgyűlési biztosok hivatala annyival előbbre tart más állami szervekhez képest, hogy már több éve szavazati joggal rendelkező tagja a valamennyi európai nemzeti ombudsmant tömörítő European Ombudsman Institutenak és világ ombudsmanjait egyesítő International Ombudsman Institute európai regionális szervezetének is. Európában azt szokás mondani, hogy ahány ombudsmani intézmény, a nnyiféle, sőt világviszonylatban is csupán néhány
