Országgyűlési napló - 2002. évi téli rendkívüli ülésszak
2002. december 18 (44. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szól... - DR. LENKOVICS BARNABÁS, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a napirendi pont előadója:
207 Tisztelt Országgyűlés! Most az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének, a nemz eti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosának, valamint az adatvédelmi biztos 2001. évi tevékenységéről szóló beszámolójának, illetve az ezek elfogadását kezdeményező országgyűlési határozati javaslatoknak az együttes általános vitájára kerül sor. Az előterjesztéseket J/4., 5., 6., valamint H/856., 989., 988. számokon kapták kézhez a képviselők. Az elfogadott napirendi ajánlásnak megfelelően ismertetem a vita menetét. Elsőként az országgyűlési biztosok, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biz tosa általános helyettesének felszólalására kerül sor, 2020 perces időkeretben. A kormány képviselője ismerteti álláspontját a beszámolókkal kapcsolatban, szintén 20 percben. Ezt követően az egyes beszámolók és határozati javaslatok általános vitája különkülön folytatódik, amelyek során a határozati javaslatok előterjesztőinek felszólalására 1010 percben, a bizottsági előadók felszólalására pedig 55 percben kerül sor. Ezután a képviselőcsoportok vezérszónokai ismertetik a frakciók álláspontját, 1515 pe rces időkeretben, majd az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor, 1010 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Lenkovics Barnabásnak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának. DR. LENKOVICS BARNABÁS , az állampolgári jogok országgyűlési bizto sa, a napirendi pont előadója : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének a 2001. évről szóló beszámolóját a törvényes határidőre, 2002. március 31. előtt mind nyomtatott formában, mind CDn az Országgyűlésnek benyújtottuk. Beszámolónk ezt követő megtárgyalását előbb a tavaszi országgyűlési választások, a nyári parlamenti szünet, majd az őszi önkormányzati választások hátráltatták. Így fordulhatott elő, hogy beszámolónk plenáris vitá jára csak most kerülhetett sor, amikor hivatalunkban már a 2002. évről szóló beszámolónkat készítjük. Éppen ezért külön köszönjük, hogy az ombudsmani beszámolók tradíciójához ragaszkodva az Országgyűlés feszített munkarendje ellenére beszámolónkat még ebbe n az évben napirendre tűzte. Ennek a beszámolónak a részletes vitája az ősz folyamán kilenc országgyűlési bizottságban megtörtént, és minden bizottságban egyöntetű támogatásra talált. Erre és a közelgő ünnepekre is tekintettel engedjék meg, hogy egy részle tező, esetjogi beszámoló helyett, az általános helyettessel ezen a téren is munkamegosztásban, átfogó értékelést adjunk emberi jogaink kialakulásáról, jelen állapotáról, társadalmi rendeltetéséről, gyakorlati érvényesüléséről és várható fejleményeiről. Ami kor nemrégiben a magyar állam fennállásának ezeréves évfordulóját ünnepeltük, akkor annak egyik legfiatalabb intézménye, az ombudsmani intézmény még csak a hatodik évében járt. Az első hatéves ciklus lejártával költözhetett az Országgyűlési Biztosok Hivata la a most már véglegesnek mondható székházába, amelynek avatóünnepségén mondtuk azt, hogy az ország székházat ajándékozott az emberi jogoknak. Székházunk falán márványtábla örökíti meg, hogy "Épült 18461848 között, Feszl Frigyes tervei alapján". Annak a t énynek, hogy ez a ház 1848 óta áll, az emberi jogok szempontjából különös jelentősége, mondhatni, jelképi ereje van. 1848 ugyanis mindannyiunk tudatában és szívében a magyar polgári forradalmat jelképezi, azt a forradalmat, amit Bibó István az európai társ adalomfejlődés értelméről írt tanulmányában az emberi méltóság egyetlen nagy forradalmának nevezett. Az európai civilizációban ezek voltak azok a forradalmak, amelyek felszabadították az embert, eltörölték a megelőző társadalmakra jellemző szolgaság általá nos állapotát, eltörölték a születési előjogokat és kiváltságokat, alkotmányos elvként rögzítették minden egyes ember általános, egyenlő és feltétlen jogképességét, személyes szabadságát, törvény előtti egyenlőségét, a magántulajdon és a szerződés szabadsá gát. A személyes szabadságból következett a lelkiismeret, a gondolat, a szólás és a sajtó szabadsága, az egyesülési jogból az egyesületek, szakszervezetek, politikai pártok alapításának, a civil társadalom önszerveződésének szabadsága; a
