Országgyűlési napló - 2002. évi téli rendkívüli ülésszak
2002. december 18 (44. szám) - A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
188 érvényesüléséhez fűződő egyetemes érdekeket is. A hivatkozott törvénytervezet pedig nem mást kíván a nemzetközi kötelezettségekre hivatkozva megteremteni, mint az intézményes besúgórendszert, mégpedig akként, hogy az nem is az önkéntességen alapszik, hanem résztvevőit törvényi szankciókkal, egzisztenciájukban való fenyegetéssel bírja rá arra, hogy eleget tegyenek e dicstelen kötelezettségnek. Ekként ez a törvényjava slat sötét időkre emlékeztet, azok idejét idézi fel, ahol intézményesített besúgók hálózata vette körül a társadalom minden tagját. A fentiekből következően a szabályozás messzemenőkig sérti a hivatkozott magyar alkotmányos alapelveket, amint az egyes rend elkezések vonatkozásában ez tételesen is kimutatható lesz. (10.40) Történelmi tényként állapítható meg, hogy azok a jelenségek, amelyeket ezek az intézmények megszüntetni hivatottak, léteztek a világ egypólusúvá válását megelőzően is, sőt a pénzmosáshoz ha sználatos intézményrendszert fejlett jogrendszerrel rendelkező államokban is alkalmazzák és alkalmazták is, például az offshore cégek, illetve hogy ezen intézményeket gyakran szuverén államok vették igénybe olyan tevékenységeik fedezésére, finanszírozásár a, amelyeket nem kívántak a nyilvánosság elé tárni. Másként szólva, ha a valós indoka ezeknek az intézkedéseknek az, amelyeket ma az arra hivatottak, jelen esetben az előterjesztő megjelölnek, úgy azok az indokok is fennálltak, amikor még ezzel ellentétes jogi tendenciák érvényesültek a ma már szabályozási modellként szolgáló országoknak. Ilyen, manapság divatos hivatkozás a terrorizmus, amelyre hivatkozva szinte bármely szabadságjog korlátozására sor kerülhet. Ezeknek az intézkedéseknek a hatékonysága azon ban a mindennapi tények ismeretében megkérdőjelezhető, másrészt azt is eredményezik, hogy egyrészt megfosztják az állampolgárt azoktól a hagyományos támaszoktól, amelyeket klasszikusan bizalmi tevékenység folytatói, és az általuk végzett tevékenységek jele ntenek, például közjegyzők, adótanácsadók, bankok, biztosítótársaságok, ügyvédek, és bizonytalanságba taszítják, hogy személyes titkai valóban megóvhatóke, másrészt lehetővé teszik bizonyos állami, hatalmi, adott országbeli és nemzetek fölötti csoportok s zámára olyan komplex információs bázisok kialakítását, amelyek az egyén ellenőrzését, befolyásolhatóságát teszik lehetővé. Mindez az orwelli világ rémképét vetíti előre, mégpedig demokratikus köntösbe öltöztetve. A törvényjavaslat a jelenleg hatályos törvé ny preambulumától eltérően a terrorizmus finanszírozására hivatkozik indokként, ugyanakkor tartalmazza az "is" szócskát, utalva arra, hogy a törvényjavaslat más, meg nem jelölt célokat is szolgál. Kettős következmény: az egyén totális ellenőrzésének lehető sége, az egyéni elbizonytalanodás, a társadalomban a bizalmatlanság légkörének megteremtése. Ezek a káros hatások, amelyeket a jelen törvényjavaslat és a hozzá hasonló jogintézmények eredményezhetnek, és ennek megakadályozásához részben a törvényjavaslat k orrekciója, egyes rendelkezések mellőzése, részben pedig garanciák beépítése szükséges. Nem vitatva ezért részben a szabályozás céljának indokolt voltát, nem vitatva azt, hogy a jelenleg hatályos szabályozás átfogó revízióra szorul - bár adott esetben más okból, mint ahogy azt az előterjesztő indokolja , a törvényjavaslat kidolgozatlansága, a benne rejlő veszélyek, a jelenlegi közállapotok és a hatalomgyakorlás kontrolljának és önkontrolljának jelenlegi elégtelen szintje figyelembevételével a törvényjavasl at visszavonását és koncepcionális átdolgozását javasoljuk. A törvényjavaslat tartalmi elemzése során alapvető hibaként állapítható meg, hogy nem definiálja a pénzmosás fogalmát, nem határozza meg, mi ellen kíván fellépni. Definíciót e körben csak a büntet ő törvénykönyv tartalmaz, mégpedig a 303. §ban: aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származó dolgot, az eredetének leplezése céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez, bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Meg kell jegyezni, hogy ez a meghatározás is igen pongyola, hiszen olyan körre terjeszti ki a bűncselekmény elkövethetőségét, amelyre egyébként az irányadó nem zetközi egyezmények sem utalnak, hiszen például az értékhatár hiánya bármilyen kis érték esetén lehetővé teszi a tényállás
