Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 10 (17. szám) - A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - MÉCS IMRE, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (dr. Szájer József): - MÉCS IMRE, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
92 Másik észrevételem a javaslattal kapcsolatban az, hogy merőben új szabadalmaztatási lehetőségek nyílnak meg a technika és a tudomány fejlődésének megfelel ően, és új jogintézmények is születnek. Az új szabadalmaztatási lehetőségek között megjelennek a biotechnológiai találmányok, az azokra vonatkozó pontosítások, valamint olyan, eddig csak scifi regényekből vagy filmekből ismert rémképek kizárásai, mint hog y be lehessen kódolni embereket, le lehessen szabadalmaztatni emberi kódokat; például egy gént leszabadalmaztatunk, és csak az én engedélyemmel és szabadalmi díj fizetése ellenében lehetne szaporítani bizonyos típusú embereket. Ezeket tehát kizárja; ugyana kkor lehetővé teszi az emberi testből kivett, már nem önálló emberi entitást jelentő bioszerkezeteknek a szabadalmi kezelését, amivel az orvostudományt hihetetlen módon meg tudja támogatni, és a találmányi védelem ernyője alá viszi be azokat a kutatásokat és eredményeket, amelyek hihetetlenül sok pénzt, befektetést és emberi energiát igényelnek. Ugyancsak kizárás jelleggel, erkölcsileg is nagyon fontos megállapítások jelennek meg a törvényben. Például nem részesülhet szabadalmi oltalomban - példálózó felso rolás helyett - különösen az emberi klónozásra szolgáló eljárás, az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás vagy az emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra. Más törvényekkel együtt, mint például a büntetőtörvény, ezekkel összhangban tiltja ezeknek a szabadalmi oltalmát. Új jogintézmények is bekerülnek, amelyek az európai gyakorlatban már kifinomodtak, amelyeket eddig nem ismertünk - én legalábbis nem ismertem, de szakértők helyett ezt nem merem kijelenteni , például a ki egészítő oltalom intézménye, ami nagyon sok életszerű dologra ad választ. Vannak például bizonyos találmányok, amelyek az oltalom megszerzése után nem hasznosíthatók azonnal, hanem különböző hatósági, engedélyezési vagy más eljárások miatt csak hosszú idő után kerülhetnek sorozatgyártásra és hasznosításra, például gyógyszerek esetében. Ebben az esetben a szabadalmat kidolgozót nagy kár érné, hiszen a húszéves oltalmi időnek eltelt már a fele, hatalmasra duzzad a fenntartási illeték, és még mindig nem tudja hasznosítani. A feltalálók és a társadalom között évszázadok alatt kialakult gentlemen’s agreement az, hogy a társadalom kizárólagos használati jogot, szellemi tulajdont ad az alkotónak, a feltalálónak, hogy bizonyos ideig csak ő hasznosíthassa és élvezhes se szellemi gondolata megtestesülésének a hasznait; ugyanakkor a társadalomnak viszont az az érdeke, hogy egy meghatározott idő után köztulajdonba menjen át, mindenki használhassa, hogy azokra épülve újabb innovációk, találmányok jöjjenek létre. Ez nagyon világos, áttekinthető és tisztességes kép. Ez a jogintézmény is - én is csak példálózva veszem ezt elő, hiszen nem tudom az egész törvényt végiganalizálni ilyen szempontból - nagyon fontos, amelyet még nem ismertem, és a feltalálói tevékenységemben annak i dején nem tudtam hasznosítani. Ugyancsak örvendetes a kényszerengedéllyel kapcsolatos új szabályozás, hogy már négy év eltelte után lehet kérni kényszerengedélyt. Ez szintén a társadalom és a feltaláló közötti konszenzus, illetve megállapodás keretében tör ténhet. Ha valaki ül a találmányán és nem hasznosítja, ugyanakkor az fontos az emberiség vagy a társadalom számára, akkor kényszerengedélyt lehessen kapni, és ez négy év után már kérhető a bíróságtól és megállapítható. Két megjegyzést tennék még, noha órák ig tudnék beszélni erről az érdekes és szép témáról. Az egyik: az európai szabadalmi egyezményhez való csatlakozással és ennek a törvénynek a meghozásával a Magyar Szabadalmi Hivatal jövedelmei, bevételei erőteljesen meg fognak csappanni, hiszen jelenleg a jövedelmek egy jelentős része a külföldiek által befizetett fenntartási és egyéb eljárási illetékekből adódik. Bár a törvényjavaslat indoklása, illetve az előkészítő anyagok szerint a későbbiek folyamán ez majd kompenzálódni fog, mégis úgy gondolom, nekün k, törvényhozóknak erre oda kell figyelnünk, és arra az átmeneti időre, amíg nem jön létre ez a természetes kompenzálódás, bizony a költségvetésben kellene a Magyar Szabadalmi Hivatal büdzséjét megerősíteni, hiszen éppen az újabb és nehezebb feladatok sokk al több költséget és modernizációt igényelnek tőlük, amire feltétlenül szükség van.
