Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 10 (17. szám) - A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SERFŐZŐ ANDRÁS (MSZP):
93 A másik pedig, amit nem látok át a törvényjavaslatból, az az, hogy az európai fenntartási költségek mekkorák lesznek. Bár ezek a fenntartási költségek csak akkor válnak ese dékessé, amint megadják az európai oltalmat, akkor viszont nagyon sokat kell fizetni. Jó lenne, ha erről megfelelő tájékoztatást kapnánk, és az állam valamilyen formában - ahogy eddig is, de sokkal nagyobb mértékben - támogatná a fontos találmányok fenntar tási költségeinek a biztosítását. Végezetül azt tudom mondani a latin közmondással, hogy hic Rhodus, hic salta; itt van az új szabadalmi törvény, éljünk vele, próbáljuk ki majd abban a nagyobb, tágasabb hazában, amit Európai Uniónak hívnak. Köszönöm a türe lmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) (16.10) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Képviselő úrnak köszönöm a felszólalását. Megadom a szót Serfőző András képviselő úrnak, aki az MSZP képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni. Képviselő úr, öné a szó. DR. SERFŐZŐ ANDRÁS (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a lehetőséget. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításáról rendelkező T/769. törvényjavaslat elfogadása azért is fontos , mert néhány lépéssel közelebb visz minket az Európai Unióhoz. Az államtitkár úr, Mécs képviselőtársam ismertette ennek az előzményeit, az európai jogrendszerbe való csatlakoztathatósági feltételeit, ezért erről nem beszélek, néhány mondatban azért összef oglalóan felidézném, hogy a jogszabály mivel foglalkozik: a szabadalmazható biológiai találmányokkal, a biotechnológiai találmányok szabadalmi kérdéseivel, az európai szabadalmi rendszerrel és a nemzetközi szabadalmi együttműködésre vonatkozó rendelkezések kel, a növényfajták oltalmával, a bírósági eljárással növényfajta oltalmi ügyekben és értelemszerűen a hatályba léptető rendelkezésekkel. Tisztelt Ház! Ami a betűk mögött van, arról is szeretnék szólni néhány gondolatot, mert rendkívül izgalmas. A vita sor án is elhangzott, hogy ez egy nagy terjedelmű, száraz szabályozás; a valóságban rendkívül fontos kérdéseket szabályozunk, illetve veszünk át az Európai Unióból, és amikor ezek a szabályok megszülettek az Unióban, ezt megelőzően nagyon sok orvosi, jogi, eti kai kérdésben folytattak le vitákat. Mik voltak ezek a viták? - érdemes belőle idézni, hiszen az emberiség jövőjét érintő ügyekről van szó. A módosításokból, amit az előbb elmondtam, a legfontosabbat, az emberről szóló részt emelem ki. Az emberiséget kezde ttől fogva érdekelte, hogy az ember milyen teljesítményekre képes. A történelem során hamar bebizonyította az emberiség, hogy az anyagitechnikai világban nagyon gyors fejlődést tud produkálni. Ennek a tevékenységnek kínálnak kedvező feltételeket a szabada lmi jogszabályok is azzal, hogy az alkotó, innovatív embert védik, de nemcsak védik, hanem átmenetileg még monopolhelyzetbe is hozzák, éppen azért, hogy a kutatásban, a tudomány ápolásában folytatott tevékenysége később az anyagiakban is kamatozzon részére , és mások számára is ösztönző legyen ez a fajta tevékenység, hiszen ez segíti az emberiséget az előrejutásban. A viták akkor kezdtek élesebbé válni, amikor a tudományos és technikai fejlődés lehetővé tette - lényegében a második világháború után , hogy a z ember élőlények “modellezésével” is elkezdjen foglalkozni. Ennek a gondolata korábban már Madách Imrénél is felmerült, amikor Az ember tragédiája című remekműve első színében arról írt - nem szó szerint idézem, csak a lényegét , hogy az összegyúrt anyag néhány féregben majd öntudatra kél. 1968 rossz emlékű dátum a magyar történelemben, mert egy buta, meggondolatlan katonai lépést követtünk el a szomszédos Csehszlovákia ellen. Sajnos, a magyar köztudatban ez maradt meg, de 1968 más szempontból lényegesen fontosabb az emberiség számára, hiszen megtörtént egy általunk is kedvelt szobanövény, az aszparágusz klónozása. A tudomány bebizonyította, hogy az egy- és kétszikű növények klónozása alapján ezt az eljárást bármilyen típusú sejttel el lehet végezni. Öröm
