Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 10 (17. szám) - A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - MÉCS IMRE, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (dr. Szájer József): - MÉCS IMRE, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
91 csinálni. Azért mondom ezt, mert az első szabadalmi törvé ny nagyon hosszú életű volt, aztán volt egy közepes hosszúságú szabadalmi törvény, míg most a ’95ben meghozott szabadalmi törvény módosítására kerül sor, méghozzá igen jelentős módosítására, amelyet az európai jogharmonizáció igényel. A technika fejlődése , a globalizáció megköveteli, hogy nagyobb, egységesebb szabadalmi környezet és szabadalmi törvény szülessen meg: lényegében újjászületik a ’95ös törvény, amely ezzel teljesen eurokonformmá válik. Ha valaki, mondjuk, szétszed egy Németországban gyártott e lektronikus szerkezetet, egy PCt, és megpróbálja megállapítani minden alkatrészéről, hogy honnan származik, akkor hosszas, többhónapos munkával meg fogja állapítani, hogy szinte nincs a világon olyan ország, amelyiknek ne lenne keze munkája vagy annak nyo ma az alkatrészekben. Tehát a legmodernebb technológiákban, a legmodernebb technikákban a globalizáció, az együttműködés, a kooperáció világszerte igényli azt, hogy együttműködjünk. A szabadalmi rendszernek, a szabadalmi oltalmak megadásának követnie kell ezt a rendszert, hiszen aki régebben megpróbált úgynevezett világszabadalmat szerezni - ez egy rossz és pontatlan kifejezés, az iparjogvédelmi jogászok rögtön fölkapják a fejüket, de ez volt ennek a szlengje , tehát megpróbált azokban az országokban oltal mat szerezni, ahova, mondjuk, egy nagyvállalatnak a termékét szállították, amely találmányokat realizált, akkor tudja, hogy lassan elértünk az oltalmi idő végéhez, mire az összes szabadalmat megkaptuk Törökországtól kezdve egészen Finnországig, ahova száll ítottuk a berendezéseket. A jelenlegi törvénymódosítás azt szolgálja, hogy az Európai Unió területén egységes oltalmi rendszernek leszünk a részesei, elegendő itt Magyarországon a - nem OTH, mert ezt szoktam meg - Magyar Szabadalmi Hivatalba benyújtani a k érelmet, és akkor megkaphatjuk valamennyi országban, ebben a nagy, közös piacban, ahová remélhetőleg a mi termékeink is el fognak jutni. Tehát rendkívül nagy ennek a jelentősége, nagyon fontos, és nagyon kimunkált anyagot tartunk a kezünkben. Salamon képvi selőtársamnak jogos az észrevétele, hogy ilyen nagy fontosságú, jelentős, szakmailag jelentős, és tegyük hozzá, politikailag is, mert politikailag is fontos ennek a tanulmányozása… - jó lett volna, jó lett volna már csak azért is, hogy tanuljunk belőle, ho gy egy kicsit megtanuljuk az új fogalmi rendszereket, az új intézményeket, egy kifinomult, európai együttműködési rendszernek a találmányi vagy szabadalmi jogba való beszüremléseit, tehát jó lett volna, ha ezt alaposabban meg tudjuk vizsgálni. (16.00) Ninc s késő, megszavazzuk, utána majd tanulmányozni fogjuk és kérni fogjuk, hogy megfelelő kézikönyvekben kapjunk ismertetést ezeknek a gyakorlati alkalmazásáról. Hadd szóljak néhány elvi kérdésről is. Az új század vagy ezredév legfontosabb ismerve az, hogy a s zellemi tulajdon a tulajdonformák között döntővé vált. Ma már nem egy gyártelep, nem a föld, nem az állatok és az emberek fizikai munkája határozza meg az emberiség jólétét és a fejlődést, hanem a szellemi tulajdon elterjedése és hatása a legfontosabb. (Az elnöki széket dr. Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A szellemi tulajdon ernyője alatt rengeteg új intézmény jött létre, s egyremásra verik szét a régi kategóriákat, ahogy a hihetetlen technikaitechnológiai fejlődés is szétveri a régi kategóriákat. A szabadalmi rész, a találmányok oltalmáról szóló rész - amely az iparjogvédelem vagy a szellemi tulajdon védelmének a zászlóshajója, és amely a legrégebbi, a legjobban kifinomult és legjobban kidolgozott szabályrendszerrel működik - sokkal j obban kezelhető védelmi eszköz, mint például a szerzői jog, amely alá egy rendkívül fontos területet, a szoftverek védelmét becsatornázták. Sokkal jobban szabályozza az egyén, a kutató, a feltaláló és a társadalom viszonyát, sokkal egzaktabb, pontosabb és jobban kezelhető, mint a rendkívül puha szerzői jog, ahol nagyon nehéz pontosan definiálni bármit is.
