Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 1 (23. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavasl... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
840 bírák szervezete, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, illetve a legfőbb ügyész, vagy a kormány azt már megváltoztatva nyújtja be, és azt kellene itt megváltoztatni. Egészen másról van szó akkor, amikor a költségvetési vitában kellene valakinek amellett érvelni, hogy miért nem akarja megadni azt a bíráknak, illetve ügyészeknek, amit a javaslat tartalmaz. Arról beszélt Isépy képviselőtársam, hogy a bíróságok nyomást gy akorolhatnának. Talán jó lett volna, ha a Fidesz és az MDF képviselői megkérdezik a bírák véleményét erről a törvényjavaslatról, megkérdezik az ügyészek véleményét erről a törvényjavaslatról - akkor talán más álláspontot képviselnének. A kormányprogramunk tartalmazza ezt a megoldást, ezért természetesen egy külön törvényjavaslatban benyújtottuk, és csak abban bízom, amit a nagyon tisztelt képviselőtársam és államtitkár elődöm szokott Bismarcktól idézni, miszerint csak az ökör következetes. Hátha a Fidesz is megváltoztatja a véleményét, és azt a másik törvényjavaslatot, mely teljesen a bírák és az ügyészek érdekét szolgálja, a bíróságok függetlenségét szolgálja, el fogják majd fogadni. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELN ÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, a Fidesz képviselőjének. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Az írásban előre jelzés valamilyen adminisztratív hiba lehetett, de szerencsére Avarkeszi képviselő úr is itt van, és hozzászólásával kiváltotta belőlem azt, hogy most akkor egy normál, gombnyomásos jelzésű hozzászólásra lehetőséget kérjek. Tulajdonképpen a képviselő úr ugyanazt elmondta most ebben a részletes vitá ban, amit az elmúlt héten az általános vitában. Én is csak önmagamat ismételhetem, de fontos, hogy ma se maradjanak válasz nélkül a képviselő úr által elmondottak. Tudniillik rámutattunk arra a múlt héten is és most is, hogy az a javaslat, amelyet most vég re és szerencsésen az alkotmányügyi bizottság módosító javaslata ki fog venni ebből a törvényből, az a javaslat azért rossz, mert semmire sem jelent valóságos garanciát. Erre szoktam én azt a jelzőt mondani, hogy álságos. Álságos, mert ugyan úgy szólna a r endelkezés, hogy a pénzügyminiszter véleményét beszerezve az OIT, illetve a legfőbb ügyész határozza meg a bírói hatalmi ág, illetőleg az ügyészség költségvetését, és ezt a kormány elő kell hogy terjessze, de rámutattunk arra, hogy a parlamentben ezt rette ntő könnyű megkerülni. Hiszen nem kell más, csak a kormánynak - hogy úgy mondjam - megszerveznie saját őt támogató képviselőivel ennek a javaslatnak a megfúrását. Ne csapjuk be a bírói társadalmat, ne csapjuk be az ügyészeket! Ők lehet, hogy nem látják eze knek a praktikáknak a lehetőségét. Nem látják azt, hogy ha a kormány nem ért egyet az OIT elképzeléseivel, akkor ugyan a törvény rákényszeríti, hogy a kormány legyen az előterjesztő, de játszi könnyedséggel meg fogják szervezni, hogy a kormánykoalíció parl amenti képviselői egy módosító javaslattal egyszerűen, formálisan ebben a kérdésben a kormányt leszavazva, megváltoztassák az OIT előterjesztését. Tehát ezzel nem teszünk mást, ha ide bekerül, mivel ez nem valóságos garancia, mint hogy becsapjuk az emberek et, becsapjuk a bíróságot, becsapjuk az ügyészséget, és egy hamis biztonságérzetet keltünk ezzel a törvénnyel. Ilyet elvből, úgy gondolom, nem szabad támogatni! Olyan dolog, amely álbiztonságot eredményez csak, annak a látszatát eredményezi csak, hogy vala mi biztonságos, és közben nyitva hagyja a kijátszás lehetőségét, az álságos, és nem akarok erősebb szavakat használni, de hát nem korrekt. Nem korrekt - erre akartunk rámutatni. A múlt héten egy konkrét példát is mondtam, most megint elmondhatom, hogyan já rt a Szentszék az egy százalék kérdésével. Az történt, hogy tárgyalásban volt a magyar kormány, közvetlenül Horn Gyula akkori miniszterelnök az apostoli Szentszék képviselőivel. A Szentszék ellenezte azt, hogy az adók egy százaléka felajánlásra kerüljön, k ülönböző félelmek, fenntartások miatt, amit most itt nem akarok részletezni. Horn Gyula megígérte a kormány nevében, hogy rendben van, nem lesz egyszázalékos felajánlás. És úgy terjesztette az adótörvényt az Országgyűlés elé, hogy nem volt
