Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 25 (22. szám) - Az Állami Számvevőszék 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Állami Számvevőszék 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
661 Kérem, engedjék meg, hogy egy látszólag kisebb kérdésről szóljak először, de gondolnom és gondolnunk kell felelősségünknél fogva az őszi önkormányzati választásokra is. A demokratikus intézményrendszer stabilitását érintő pénzü gyi kérdés - újra megismételjük: - a választásra fordított pénzeszközök átlátható és elszámoltatható felhasználása. Ennek forrásait és azok felhasználásának módját a választási eljárásáról szóló törvény hatálybalépése óta harmadik ízben ellenőriztük. Az el lenőrzések több, részben a szabályozatlanságból, másrészt a szabályozás koordinálatlanságából következő hiányosságot tártak fel, a választási eljárásról szóló törvény ugyanis nem határozza meg a választási kampány, a választási költség és azon belül a dolo gi költség fogalmát, a költségvetési támogatás kifizetőhelyét. A törvényben nincs előírva az sem, hogy milyen formában kell a választásra fordított összegeket és azok forrásait nyilvánosságra hozni, a választási kampányhoz nem pénzben nyújtott támogatásoka t a választási források kiadása között hogyan és milyen arányban, milyen mértékben kell figyelembe venni - erről sem szól. S arról sem esik szó, hogy miképpen lehet elhatárolni a helyi és az országos választásokra fordított költségeket. A 2001. évi időközi országgyűlési választás ellenőrzésének tapasztalatai alapján akkor harmadik alkalommal hívtuk fel a törvényalkotók figyelmét a választási törvény szükséges pontosítására, melynek hiányában a kampánypénzek eredetének és felhasználásának átláthatósága nem b iztosítható, és a törvényi kötelezettség alapján végrehajtandó számvevőszéki ellenőrzés csak formalitásnak tekinthető. Mindezt azért hozom szóba, mert az önkormányzati választásokra készülünk, és jelenleg folyamatban van a 2002. évi országgyűlési választás ra fordított pénzeszközök elszámolásának ellenőrzése. Mivel a szükséges törvénymódosítások nem történtek meg, így a jelen ellenőrzés is várhatóan az előző, hasonló problémákkal fog szembesülni. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Egy más téma. A koncesszió ba adott állami tevékenységek vizsgálatakor a központi költségvetési szervek által a koncesszióról szóló törvény hatálybalépése óta kötött valamennyi koncessziós szerződést áttekintettük. Megállapítottuk, hogy a koncessziós törvény megfelelő keretszabályoz ást jelent a kizárólagos állami tulajdon működtetéséhez, ugyanakkor a piaci versenyhelyzet kialakulását célzó törvényhozói szándék csak korlátozottan valósult meg, az állami feladatellátásba koncesszió révén bevont magántőke a hírközlés területétől eltekin tve nem gyakorolt számottevő befolyást a piaci szerkezet átalakítására. A koncessziós területek meghatározásánál és a koncessziós jog átadása folyamatában a döntéseket olyan gazdaságpolitikai külső szorítások és költségvetési pozicionális problémák befolyá solták, amelyek eleve kizárták az optimális döntéseket. Vizsgálatunk értékelése nem támasztja alá, hogy a jelenlegi feltételrendszer mellett a koncessziós jogintézmény eredményesen szolgálja az eredetileg kitűzött állami célokat. (10.00) Hosszabb távú tanulságai vannak azon megállapításainknak is, amelyek az államháztartás belföldi adósságkezelésének ellenőrzéséhez kapcsolódnak. A vizsgált időszakban az adósságkezelési stratégiában megfogalmazott, kedvező portfóliószerkezet elérésére vonat kozó célok nagyobbrészt teljesültek, az államadósság kezelésének feltételei javultak, de a belföldi államadósság nyilvántartási és elszámolási rendszerének zártsága továbbra sem volt biztosított. Az államháztartás működését pénzügyi nagyságrendje miatt is érintő jelzés, hogy a központi költségvetés összesített belföldi adósságállománya folyamatosan növekedett. Erre úgy került sor, hogy bár a központi költségvetés az ellenőrzött években hitelt nem vett fel, az éves költségvetési törvényekkel azonban más hite ladósok tartozásainak tőke- és kamatfizetési kötelezettségeit átvállalta, forrásbevonási műveleteket kellett végeznie a központi költségvetés hiánya, az éves költségvetési törvényekben az államháztartás más alrendszerei részére biztosított kincstári egység es számla, megelőlegezési hitel igénybevétele, valamint az adósságszolgálati kiadások pénzügyi fedezetének megteremtése érdekében. Megjegyzem: a kialakult helyzethez, az esetenként késedelmes reakciókhoz az is hozzájárult, hogy az államháztartás információ s rendszere az ellenőrzött években nem tette még lehetővé a
